HANGADÓ - Interjú

„A cselló terápiás hangszer”

Várdai István csellóművész

Zene

Május 20–21-én tart kurátori hétvégét a Magyar Zene Házában. Hangszerfejlesztésről, oktatásról, interpretációról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: A kurátori hétvégéd egyik részében a vonós hangszerek megújítása és állagmegőrzése céljából Tóth Károllyal együtt alapított TOVA Innovations tevékenységét mutatod be: ezúttal a húrtartóról és a hangszerek karbantartásáról lesz szó. Miért pont ezekről, és miért éreztétek úgy, hogy szükség van egy ilyen kezdeményezésre?

Várdai István: Mindkettőnket nagyon érdekelnek a vonós hangszerek különböző beállításai és az általános problémák megoldásai. Mielőtt kiváló hangszereken játszhattam, mint a Montagnana, majd 2016 óta a mostani Stradivari csellóm, legalább húszféle csellón kellett játszanom, és azokon mindig volt beállítási probléma. Elkezdtünk húrtartókkal kísérletezni, mert ez is befolyásolja a hangszer hangját, játszhatóságát, anyagtól és főleg mérettől, súlytól függően változtat a hangzáson. A kérdés az volt, hogy mi történik, ha minimálisra csökkentjük a húrtartó méretét, és ezáltal az ellenállását. Mindenütt a világon, ahol koncerteztem, megismerkedtem húrkészítőkkel, hangszerészekkel. Egy ponton kaptunk hosszabb húrokat a legjobb húrgyártóktól, mert őket is érdekelte, hogy mi történik, ha a szokásos arányokat megborítjuk.

MN: Egy teljesen laikus kérdés: nem méterre veszi az ember a húrokat, nem lehet annyit levágni belőlük, amennyit akarunk?

VI: Nem. A húrgyártás nagyon komoly szakma, van olyan húrgyártó, amelynek 45 szabadalma van, különböznek az anyagösszetételek, a gyártási technikák, a méretek. Ha bemész a Thomastik-Infeld gyárba, a gyártórészlegnél szigorúan tilos fotózni. Több száz éves tudást őriznek, pontosan ki van számítva, hogy a wolfram, az ezüst, a nikkel és egyéb anyagok különböző ötvözeteivel hogyan szól a hangszer. Tulajdonképpen megvalósítható, hogy szimplán húsz centivel hosszabb húrt gyártsanak, de tökéletes minőségben csak ők tudják megcsinálni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.