HANGADÓ - Interjú

„A cselló terápiás hangszer”

Várdai István csellóművész

Zene

Május 20–21-én tart kurátori hétvégét a Magyar Zene Házában. Hangszerfejlesztésről, oktatásról, interpretációról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: A kurátori hétvégéd egyik részében a vonós hangszerek megújítása és állagmegőrzése céljából Tóth Károllyal együtt alapított TOVA Innovations tevékenységét mutatod be: ezúttal a húrtartóról és a hangszerek karbantartásáról lesz szó. Miért pont ezekről, és miért éreztétek úgy, hogy szükség van egy ilyen kezdeményezésre?

Várdai István: Mindkettőnket nagyon érdekelnek a vonós hangszerek különböző beállításai és az általános problémák megoldásai. Mielőtt kiváló hangszereken játszhattam, mint a Montagnana, majd 2016 óta a mostani Stradivari csellóm, legalább húszféle csellón kellett játszanom, és azokon mindig volt beállítási probléma. Elkezdtünk húrtartókkal kísérletezni, mert ez is befolyásolja a hangszer hangját, játszhatóságát, anyagtól és főleg mérettől, súlytól függően változtat a hangzáson. A kérdés az volt, hogy mi történik, ha minimálisra csökkentjük a húrtartó méretét, és ezáltal az ellenállását. Mindenütt a világon, ahol koncerteztem, megismerkedtem húrkészítőkkel, hangszerészekkel. Egy ponton kaptunk hosszabb húrokat a legjobb húrgyártóktól, mert őket is érdekelte, hogy mi történik, ha a szokásos arányokat megborítjuk.

MN: Egy teljesen laikus kérdés: nem méterre veszi az ember a húrokat, nem lehet annyit levágni belőlük, amennyit akarunk?

VI: Nem. A húrgyártás nagyon komoly szakma, van olyan húrgyártó, amelynek 45 szabadalma van, különböznek az anyagösszetételek, a gyártási technikák, a méretek. Ha bemész a Thomastik-Infeld gyárba, a gyártórészlegnél szigorúan tilos fotózni. Több száz éves tudást őriznek, pontosan ki van számítva, hogy a wolfram, az ezüst, a nikkel és egyéb anyagok különböző ötvözeteivel hogyan szól a hangszer. Tulajdonképpen megvalósítható, hogy szimplán húsz centivel hosszabb húrt gyártsanak, de tökéletes minőségben csak ők tudják megcsinálni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.