HANGADÓ - Interjú

„A cselló terápiás hangszer”

Várdai István csellóművész

Zene

Május 20–21-én tart kurátori hétvégét a Magyar Zene Házában. Hangszerfejlesztésről, oktatásról, interpretációról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: A kurátori hétvégéd egyik részében a vonós hangszerek megújítása és állagmegőrzése céljából Tóth Károllyal együtt alapított TOVA Innovations tevékenységét mutatod be: ezúttal a húrtartóról és a hangszerek karbantartásáról lesz szó. Miért pont ezekről, és miért éreztétek úgy, hogy szükség van egy ilyen kezdeményezésre?

Várdai István: Mindkettőnket nagyon érdekelnek a vonós hangszerek különböző beállításai és az általános problémák megoldásai. Mielőtt kiváló hangszereken játszhattam, mint a Montagnana, majd 2016 óta a mostani Stradivari csellóm, legalább húszféle csellón kellett játszanom, és azokon mindig volt beállítási probléma. Elkezdtünk húrtartókkal kísérletezni, mert ez is befolyásolja a hangszer hangját, játszhatóságát, anyagtól és főleg mérettől, súlytól függően változtat a hangzáson. A kérdés az volt, hogy mi történik, ha minimálisra csökkentjük a húrtartó méretét, és ezáltal az ellenállását. Mindenütt a világon, ahol koncerteztem, megismerkedtem húrkészítőkkel, hangszerészekkel. Egy ponton kaptunk hosszabb húrokat a legjobb húrgyártóktól, mert őket is érdekelte, hogy mi történik, ha a szokásos arányokat megborítjuk.

MN: Egy teljesen laikus kérdés: nem méterre veszi az ember a húrokat, nem lehet annyit levágni belőlük, amennyit akarunk?

VI: Nem. A húrgyártás nagyon komoly szakma, van olyan húrgyártó, amelynek 45 szabadalma van, különböznek az anyagösszetételek, a gyártási technikák, a méretek. Ha bemész a Thomastik-Infeld gyárba, a gyártórészlegnél szigorúan tilos fotózni. Több száz éves tudást őriznek, pontosan ki van számítva, hogy a wolfram, az ezüst, a nikkel és egyéb anyagok különböző ötvözeteivel hogyan szól a hangszer. Tulajdonképpen megvalósítható, hogy szimplán húsz centivel hosszabb húrt gyártsanak, de tökéletes minőségben csak ők tudják megcsinálni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.