MaNcs 35. évf. 19. sz. (2023-05-10)
Tovább tart a kormányzat mélymagyar offenzívája, amelyet a kormánypártok és a híveik nyilván nagyon magyarnak és nagyon nemzetinek tartanak, ám amely valójában értelmetlen, kártékony és minden elemében Magyarország érdekei ellen hat.
Kedden délután két rendőrségi eredetű hír látott napvilágot a magyarországi sajtótermékekben: egy közlemény, s egy hivatalosnak mondható, ún. háttérbeszélgetés anyaga. A közlemény arról szólt, hogy a mai (tudniillik keddi, május 9-i), budai Várban tartott kordonbontó demonstráció résztvevőire büntető- vagy szabálysértési eljárás vár rongálás miatt (lebontották a miniszterelnök palotáját, bocsánat, az építési területet védő kordont).
„Ezeket a szakaszokat a menetrendi hirdetményekben külön jelöljük, de az érintett szakaszokon természetesen a hangosbemondón keresztül is tájékoztatjuk az utasokat.” Ezt válaszolja a MÁV arra a kérdésre, hogy honnan tudhatja meg az egyszeri utas, milyen vonatra szállhat fel megye- és országbérlettel.
Legalább a lakosság negyven százaléka, több mint 3,8 millió ember bajban van Magyarországon, mert szinte biztosan nem tud kijönni a havi jövedelméből a lapunk által elemzett adatok alapján. Nem csak az ételről kell lemondaniuk.
Több mint fél évszázad, ötvennyolc tanév választja el őket egymástól. Egy asztalhoz ültettük Pankotai Lilit, aki megafonnal a kezében vezeti az oktatásért zajló tüntetéseket, és Trencsényi László professzort, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökét.
Egy éve állt kamerák elé Lázár János és Márki-Zay Péter azzal, hogy Hódmezővásárhely érdekében együtt fognak dolgozni. Azóta a város nem kapott rezsitámogatást, állnak a beruházások, elment két jegyző, lemondott két alpolgármester. És most felbukkantak a patkányok.
Szarvas polgármesteri hivatalának ad tanácsokat havi félmillió forintért Domokos László, akit hajdan a kormányzati hátszél az Állami Számvevőszék elnöki székébe repített, s tagja volt a háromtagú Költségvetési Tanácsnak is. Tényleges munka ez, vagy baráti kifizetés?
Széthullott az ellenzéki összefogás, lemondott a polgármester – május 14-én időközi választást tartanak Gödön. Ezen elindul a háromszoros olimpiai bajnok kajakozó, Kammerer Zoltán is, akit a térség országgyűlési képviselője, Tuzson Bence támogat. Mindeközben a népszerűtlen helyi Fidesz megszűnt.
A kormány előírta, hogy június 1-jétől a nettó egymilliárd forintnál nagyobb éves árbevételű élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások egységei minden héten bizonyos élelmiszereket bocsássanak akcióba. A hivatkozási alap természetesen az ukrajnai háború.
Vasárnap sorsdöntő parlamenti és elnökválasztást tartanak Törökországban. A verseny az utolsó pillanatig nyitott, de bárki lesz is a befutó, egy súlyos belső gazdasági és társadalmi gondokkal, regionális és globális kihívásokkal küzdő országot kell majd vezetnie.
A legendás olasz maestro már nem ejtőernyőzik, de a tempót nem veszi lazábbra. Május 8-án a milánói Scala zenekarát vezényelte a Müpában.
Ligeti Györgynek nem csak az álmai voltak színesek. Színes volt az életútja, bár a nácizmus és terrorizmus kettős terrorját megtapasztalt, többször életveszélyből menekült sorsot csak erős eufemizmussal lehet csupán „színesnek” nevezni.
Május 20–21-én tart kurátori hétvégét a Magyar Zene Házában. Hangszerfejlesztésről, oktatásról, interpretációról is beszélgettünk.
Biztos mindenki találkozott már koncertlátogatóval, aki nem átallja bevallani, idegenkedik a kortárs zenétől. Hiába telt el több mint száz év az avantgárd első hulláma óta, ezek a művek nem váltak a törzsrepertoár részévé, és a közönség még mindig a régi kedvenceire kíváncsi. De miért érezzük idegennek a múlt évszázad számos irányzatát?
Verdi nálunk ritkán játszott, negyedik operája közvetlenül a Nabuccót követte, és 1843-ban, a zeneszerző harmincéves korában mutatták be a milánói Scalában. Csakhogy míg a Nabuccót négy évvel az ősbemutató után már Pesten is játszották, A lombardok csak 1974-ben bukkant fel magyar színpadon, az Erkel Színházban, Lamberto Gardelli vezényletével, Mikó András rendezésében.
Közel két évtizedes szünet után új albummal jelentkezett a Kispál és a Borz. A zenekar tizenegyedik, Beszorult mondat című lemeze kapcsán beszélgettünk Kispál Andrással és Lovasi Andrással új dalokról, vendégzenészekről, sanzonbizottságokról és a jövőről.
A tehetetlenség törvénye kimondja, hogy a testek alapvető tulajdonságukból adódóan megpróbálnak ellenállni minden, a mozgásállapotukban bekövetkezett változásnak. Csehov hősei ugyanígy tartanak ellen minden újnak, bénultan nézve a világuk szétesését. Csehov klasszikusához eddig talán még egyetlen rendezés sem társított zenei ritmust. Most a tizenkét szereplő a tizenkét szólam: a színpadi tehetetlenség maga.
Négy meztelen férfi színész úgy tesz, mintha majom lenne. Nincs semmilyen történet, de a valósághoz (vagy más történetekhez) köthető fikciós keret se nagyon. Nem hajótöröttek vagy mauglikölykök, nem csöppentünk egy Jane Goodall-filmbe, hiszen a harc sosem a nőstényekért vagy a táplálékért folyik. Ez egy színházi kísérlet.
Bergman az 1970-es években már túl volt sikerei csúcsán. Korábbi remekművei, különösen a Trilógia és a Persona sokakat meggyőztek arról, hogy a svéd filmrendező szinte minden kortársánál intenzívebben vizsgálta az emberi lélek mély rétegeit.
Nagyon nehéz elhinni, hogy létezik még új a nap alatt, így egy sorozat, amely az 1970-es évek Amerikájának vallásos erkölcseibe és makulátlan családképébe holmi unalomból elkövetett hűtlenséget helyez, pláne nem olyasmi, amire felkapnánk a fejünket.
Született német és egy bevándorló gyermeke, színes bőrű és szász, rendőr és bűnöző: Samuel Meffire ellentmondásokkal teli életét mutatja be a Disney+ új sorozata. A Sam – Egy szász két rendezőjével egy online kerekasztal keretei közt beszélgettünk a valódi Samről, a német történelemről és arról, hogy a műben ábrázolt rasszizmus mennyire van jelen napjainkban.
Akinek nagyon hiányzott volna Jack Bauer, megnyugodhat, hősük visszatért.
Azt, hogy Mexikóban mennyit ér az emberélet (semennyit), számos film tárgyalta már.
A neves olasz dirigens fiatal felfedezettjét is magával hozta: az 1998-as születésű, kedves különcnek tetsző Fudzsita Mao úgy battyog a színpadra, mint egy öregember.
A szerző az előző mesekönyvével, Az utolsó báránnyal szinte berobbant a gyerekirodalomba.
A galaxis őrzőin eddig kétszer múlt az univerzum sorsa.
Együttesük két zenei világ határán cövekelt le, és mindkettőből behozzák a legjobb dolgokat.
Nem kérdés, hogy mennyire aktuális Móricz Zsigmond novellája a mai magyar viszonyok között.
Valószínűleg nem sokan tippeltek volna erre tíz évvel ezelőtt...
A főváros alapításának 150. évfordulója ihlette az idei Budapest 100-at, a „nyitott házak hétvégéjét”, amelynek keretében 135 budapesti ház várja az érdeklődőket május 11–14. között. Közéjük tartozik a Víg utca 32. számú ház is, amelyben valaha bútorgyártó üzem is működött.
