mi a kotta?

Szende hangzatok

  • mi a kotta
  • 2023. május 17.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/20. hétre

„A szellemvilág mélységeibe vezet Mozart. Félelem veszi körül a hallgatót; de nem kín van ebben, inkább a végtelen megsejtése. A szende hangzatokban szeretet és bánat zeng; a szellemvilág éje világos bíborfényben oldódik fel és kimondhatatlan vággyal tekintünk a bűvös alakok után, akik a szférák örök táncában a felhőkön átrepülve, barátságosan hívnak minket soraik közé.”

E.T.A. Hoffmann írt így idoljáról, akitől egyik keresztnevét kölcsönözte. A romantikus író rajongott a Don Giovanniért és szívesen helyezte Goethe Faustja mellé – mondhatjuk, hogy nem volt igaza? A Tony-díjas belga rendező, Ivo van Hove ugyancsak szeretne meggyőzni róla, hogy az „operák operája” kerül a New York-i Metropolitan Opera színpadára, hát még ha olyan ragyogó énekesekkel, mint a címszereplő Peter Mattei, a Mozart-szerepek specialistájának is tekinthető Federica Lombardi (Donna Anna), valamint a Zerlinaként csicsergő Ying Fang. Az előadást, amelyet közvetítésben láthat két alkalommal a pesti közönség, a kontraaltból kiváló dirigenssé vált Nathalie Stutzmann pálcája indítja (Müpa, május 20., hét óra; május 21., hat óra).

Előző heti interjúalanyunk, Várdai István növendékeivel ad koncertet a Magyar Zene Házában. A sokoldalú, tanárként is odaadó csellista többek között Mendelssohn és Kodály műveiben vezeti fiatal tanítványait, és a műsorban néhány ritkaság is helyet kap (május 20., fél nyolc). A kurátori hétvége keretében másnap is lesz koncert, amelyen a Liszt Ferenc Kamarazenekarral együtt Csajkovszkij Rokokó-variációi és Schnittke Hármasversenye is elhangzik olyan ifjú kiválóságokkal, mint Magyar Valentin és Abouzahra Amira (május 21., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.