mi a kotta?

Szende hangzatok

  • mi a kotta
  • 2023. május 17.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/20. hétre

„A szellemvilág mélységeibe vezet Mozart. Félelem veszi körül a hallgatót; de nem kín van ebben, inkább a végtelen megsejtése. A szende hangzatokban szeretet és bánat zeng; a szellemvilág éje világos bíborfényben oldódik fel és kimondhatatlan vággyal tekintünk a bűvös alakok után, akik a szférák örök táncában a felhőkön átrepülve, barátságosan hívnak minket soraik közé.”

E.T.A. Hoffmann írt így idoljáról, akitől egyik keresztnevét kölcsönözte. A romantikus író rajongott a Don Giovanniért és szívesen helyezte Goethe Faustja mellé – mondhatjuk, hogy nem volt igaza? A Tony-díjas belga rendező, Ivo van Hove ugyancsak szeretne meggyőzni róla, hogy az „operák operája” kerül a New York-i Metropolitan Opera színpadára, hát még ha olyan ragyogó énekesekkel, mint a címszereplő Peter Mattei, a Mozart-szerepek specialistájának is tekinthető Federica Lombardi (Donna Anna), valamint a Zerlinaként csicsergő Ying Fang. Az előadást, amelyet közvetítésben láthat két alkalommal a pesti közönség, a kontraaltból kiváló dirigenssé vált Nathalie Stutzmann pálcája indítja (Müpa, május 20., hét óra; május 21., hat óra).

Előző heti interjúalanyunk, Várdai István növendékeivel ad koncertet a Magyar Zene Házában. A sokoldalú, tanárként is odaadó csellista többek között Mendelssohn és Kodály műveiben vezeti fiatal tanítványait, és a műsorban néhány ritkaság is helyet kap (május 20., fél nyolc). A kurátori hétvége keretében másnap is lesz koncert, amelyen a Liszt Ferenc Kamarazenekarral együtt Csajkovszkij Rokokó-variációi és Schnittke Hármasversenye is elhangzik olyan ifjú kiválóságokkal, mint Magyar Valentin és Abouzahra Amira (május 21., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.