HANGADÓ - Opera

A meghódított Jeruzsálem

A lombardok

Zene

Verdi nálunk ritkán játszott, negyedik operája közvetlenül a Nabuccót követte, és 1843-ban, a zeneszerző harmincéves korában mutatták be a milánói Scalában. Csakhogy míg a Nabuccót négy évvel az ősbemutató után már Pesten is játszották, A lombardok csak 1974-ben bukkant fel magyar színpadon, az Erkel Színházban, Lamberto Gardelli vezényletével, Mikó András rendezésében.

A mű hallatán persze érzékelhetjük, miért nem futott be olyan óriási karriert, mint egy évvel idősebb társa. Pedig a zeneszerző és a szövegkönyv írója, Temistocle Solera a Nabucco sikerét szerette volna megismételni, a jól bevált recept alapján: a szerelmi csalódás gyilkos indulattá válik, vagy épp diadalmaskodik az ellenségeskedésen, vallásos történelmi téma, áhítatos imák, nagy kórustablók, amelyek politikai üzenetet hordoznak az osztrák uralomtól szabadulni vágyó Itália közönsége számára. A gyors, negatív érzelmeket kifejező kórusok mindkét operában megjelennek, de a Nabucco partitúrája fanatikusabb, erőteljesebb. A Nabuccóban a babiloni fogságot elszenvedő zsidó nép szabadságvágyát megjelenítő kórus (Và pensiero) a Verdi-életmű egyik legnagyobb slágere lett, míg A lombardokban az elcsigázott keresztes had honvágykara csak szeretett volna szert tenni erre a népszerűségre.

Ám fanyalgásra azért nincs ok, mert A lombardok ízig-vérig Verdi-zene, és ha igazán jó előadásban szólal meg, nem téveszti el a hatását. Márpedig a Müncheni Rádió Zenekara és a Müpa együttműködéséből születő produkció várakozáson felül nagyszerűnek bizonyult. Ivan Repušić, a zenekar horvát karmestere rendezés és színpadkép segítsége nélkül is kitűnő érzékkel idézi meg Itália levegőjét és maestro Verdi temperamentumát. Repušić jó vezető, vigyáz az énekeseire, szinte velük együtt lélegzik, tudva, rajtuk áll vagy bukik, ha nem is a muszlimok kezére jutott Jeruzsálem felszabadítása, de a közönség meghódítása mindenképpen. Tempóvételei telitalálatok, s ha kell, magasra tudja szítani az érzelmek és indulatok lángját. A Müncheni Rádió Zenekara pedig megtanult olaszul, pontosabban Verdi nyelvén, hiszen Repušić karmesteri irányítása alatt sorra mutatják be a mester ritkán játszott operáit. Nem kevésbé nagyszerű a Bajor Rádió Kórusa sem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.