Kiállítás: Homeopátikusan - mint a püspökkenyér (Szarka Péter: Puha bomba)

  • Hajdu István
  • 2003. szeptember 11.

Zene

Néhány éve a pop-art harminc éve leáldozott aranynapocskájának sugarai valami túlvilági és időn kívül foncsorozott lemezen hanyatt esve 3D-ben tükröződgetnek fel; Warhol ektoplazmatikusan buggyan ki minden lukán a hardvernek, Lichtenstein, Wesselmann és Rosenquist pedig manga-terminátoros kerttervezőként vizionáltatja önmagát.
Néhány éve a pop-art harminc éve leáldozott aranynapocskájának sugarai valami túlvilági és időn kívül foncsorozott lemezen hanyatt esve 3D-ben tükröződgetnek fel; Warhol ektoplazmatikusan buggyan ki minden lukán a hardvernek, Lichtenstein, Wesselmann és Rosenquist pedig manga-terminátoros kerttervezőként vizionáltatja önmagát.

Szarka Péter hatalmas, az utóbbi egy-két évben készített látványos luxusnyomatait szemlélve viszont az is kitetszik, hogy a nagy, mondializált-szinkretikus vizualitásnak vannak nemzeti jellegzetességei is, még ha azok - kis nép, kis idióma - gyakran épp-hogy-csak-gyaníthatóak. Sanzsánosan úgy rémlik, egy-egy pillanatra meg is világosodik: Szarka Kernstok Károly biologizmusát Molnár C. Pál alsó szintű miniatúra-szürrealizmusával elegyíti, és Bortnyik Sándor kései, amúgy bornírt allegorizmusával korszerűsíti el, majd viszi át USB-driverében a jövőszerű, jövő idejű jelenbe. A hajdani Kernstokok öt-hatszorosánál s az MCP-festmények tizenöt-hússzorosánál is nagyobb nyomatok hatása kettős: a szűz-asszonyok és szűz-emberek vásottságait elmesélő hajdani, kis magyar szürrealistaspecialista vásznai

az erőemberek

képeivel egyesítve és méretben, dimenzióban felnövesztve korunkig arra vezethetik a nézőt, hogy a közhely tényleg örök, még ha közhelynek is számít, de meg arra is, hogy a méret az méret.

Szarka Péter - persze - ennél többet akar és mond. Két éve, a Balkonban készült interjúban elmagyarázta: "...amit én csinálok, az ahhoz hasonlít, mint amikor a New Age és a kilencvenes évek elektronika-mámorában, melybe sokan belekerültünk, már azt vizionáltuk, hogy a lélek olyasmi, mint valami szoftver. Ha az ember Photoshoppal dolgozik, akkor pop-artot csinál vagy narratívát. Ha Bryce-szal kezd el dolgozni, vagy mint az utóbbi képeimnél, Poserrel, akkor a narratíva mellé mindenféleképpen bejön egy olyan cyber-felhang, ha mellette állok, akkor narratív, ha kritikai szemmel nézem, akkor kritika és szarkazmus. Erre tényleg csak azt tudom mondani, hogy szoftverfüggő." Azt már csak a művészettörténeti dimenzió kitágítása érdekében teszem hozzá, hogy a legegyszerűbb, freeware képmódosító programok is Altamirától Van Goghig vagy Man Rayig kínálják a filtereket, a 3D-s programok pedig egy kattintásra bauhauslereket vagy De Stijl-hívőket nevelnek már a kisdedekből is.

Ez így elég is lenne, nincs sok hozzáfűznivaló, hacsak az nem, hogy Szarka - valószínűleg nagyon tudatosan - használja, sőt kihasználja a szoftver-mint-élőlény (nem lélek, hanem matéria) ügyetlenségét vagy hibáját, különben, s ebben azért biztosak lehetünk, "realistábbak" lennének jeleneteinek kellékei és kulisszái, ahogy szereplői is. A hiba,

a romlás és rontás

a 20. század művészetének fontos eleme. Olykor mint "idegen test" válik alkotóelemmé, máskor, akárcsak a véletlen mozdulat vagy pillantás, belepöccintve, belekacsintva a műbe, kiszédíti azt a konvencionális megértés útjáról, s új jelentések megsejthetése felé irányítja. A nyelvromlás esztétikaivá válásáról - Szép Ernőtől és Szomorytól Tandorin át Parti Nagy Lajosig - rendes példatárat lehet összeállítani, a vizuális hiba útja azonban ennyire még nem kikövezett (hogy épüléséhez magam is hozzájáruljak egy kis puha röggel). A kérdés ugyanis az, hogy milyen információt hordoz a képi eszköz romlása egy eleve bonyolultabb és valószínűleg romlottabb kifejezési készlet vagy rendszer esetében. Vagy mi is a jelentése - Szarka Péter munkáiról meg nem feledkezve - egy gyári szoftver ügyetlenkedésének; van-e jelentése ugyanakkor a pigment errorjának? (Egy blődnek is tekinthető ötlet: mi van akkor, ha - tegyük fel - Munkácsy tudatosan, őskonceptesként használja az idővel megfeketülő bitument, s kikalkulálva a kép eltűnésének folyamatát, rátelepítette volna a mű halálát!?) Persze az archaikus festészet egyszerűbb viszonyok között "működik", mint a digitális, hiszen csak két s nem három fázisban zajlik. A konceptus megfogalmazása és a kivitelezés két lépésben megy végbe a kész festékek korában legalábbis, míg a számítógép - a "közzététel" érdekében - minimum egy harmadik lépést, a nyomtatást is megigényli. S a nyomtató, a maga hard- és szoftverével megint csak a hibák (véletlen értékek!?) felbuzgó forrása lehet, végtelenítve az esélyeket.

Hogy Szarka Péter végül is a "gyönyörködtetésen" kívül valóban médiakritikát is gyakorol, azt a kiállításhoz mellékelt (elírásokban tobzódó) katalógus segítségével értheti meg a kétkedő. Három szerző 2:1 arányban (Fabényi Júlia és Szoboszlai János igen, Nemes Attila nem) igazolja ezt, meggyőzően érvelve a nyomatokon megrögzített jelenetek ürességének, jelentésnélküliségének jelentéstelisége mellett.

Hajdu István

Műcsarnok, megtekinthető szeptember 24-ig

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.