Zene

A honfitárs H.I.M. nyomdokaiban zenetévéket, tinilányszíveket és bulvármagazinokat meghódító finn rágógumidark-zenekar számára még akkor is tagadhatatlanul hatalmas zakó a néhány évvel ezelőtti Sziget nagyszínpados, késő esti koncert után a Dürer-kertben játszani, ha már elővételben elment a jegyek nagy része, maga a hely pedig szinte csurig megtelt.

két műsort is hallhattunk a zeneszerző New York-i debütálása alkalmából. Előbb Papp Márta egyórás összeállításban interjúvolta meg az eseményekről Gőz Lászlót, Kurtág amerikai bemutatkozásának egyik szervezőjét, majd Farkas Zoltán zenetörténész társaságában elemezte új művét, az Anna Ahmatova négy versére írt dalciklust.

A kiállítás egy eddig kevéssé ismert oldaláról mutatja be az animációs filmjeivel elhíresült Magyarósi Évát. A kiállítás törzsanyagát a művész nyolc, vegyes technikával készített nagyméretű képe alkotja, melyek a jelenleg egyre fontosabbá váló "vissza a rajzhoz" poétikát követik.

című darabja a spanyol reneszánsz "fölvezető" írójának, Fernando de Rojasnak a műve nyomán íródott, ami nagyjából száz évvel előzte meg Shakespeare Romeo és Júliáját. Így aztán lehet rápakolni, kiforgatni, játszani azzal, hogy a nézőnek itt sok minden ismerős.

Ma mire vadászik a bácsi; (ezüst) medvére, (arany) leopárdra vagy a (közös) fonálra? Még jó, hogy az utóbbira, e nehézkes dramaturgiai négylábúra vadászik a bácsi, egy névszerzés előtt álló, jól nevelt filmkészítő (svéd kismester), és jól is teszi; szelídítgesse csak a közös tanulságon függő, sokepizódos szerkezetet, ez az út vezet a medvéhez is. Az elbeszélés e sokat bíró talapzatára boldog-boldogtalan felfér, a macskanadrágból kilógó hasú tinilányok, a szívszaggatott buszsofőr, a karból kiközösített tanárnő és a házigazdai teendőkbe kis híján belepusztuló családfő éppúgy, mint egy böfögve mulatozó férfitársaság egymást szívató hangadói.

A színházi pince előterében családi fotók: Bozsik Yvette, a darab koreográfusa és rendezője egy hajdúszoboszlói kertben, amikor olyan nyolcéves lehetett. Az előadás főfigurája, a szakadt kis balerinarém, a zseniálisan táncoló és színészkedő Hasznos Dóra nagyon hasonlít arra a kislányra, persze nem is véletlenül.

egy kongói veteránt, egy friss cimbalomzenekart, padlót fogunk a legújabb klezmertől, és kissé megdorgálunk egy görög istennőt. Marton László Távolodó

A Live Remix mint márkanév és rendezvénysorozat két derék norvég elektronikus zenekészítő, bizonyos Jan Bang és Erik Honoré leleménye: miután elunták, hogy otthon, steril körülmények között, álló nap a kütyük és vasak fölött görnyedve gyártsák szerzeményeiket, úgy döntöttek, hogy a sokéves rutin során elsajátított, figyelemre méltó zenekészítési és improvizációs képességeiket más feladatoknak szentelik. A két remixőr ideája szerint közönségük előbb meghallgat egy vagy akár több, önmagában is izgalmas "élő" koncertet, majd azok végeztével Bang és Honoré nekiesik a hanganyagnak, szétcincálja, újból összerakja, s az eredetiből valami egészen mást állít elő. - minek -

Joulupukki halálának éjszakáján - ha jól emlékszem, ez volt a címe annak a dermesztően morbid és nyomasztó, de hát milyen is lenne, ha egyszer skandináv novellának. Magam csak a képregényváltozatát olvastam (fordította: SztyopaX), de biztos megjelent valami antológiában is (Nyűhalál a rög fölött - fiatal számi elbeszélők; ilyenre gondolok). No, abban havas tájat látunk nagytotálban, fut a szán, szalad a szán, csilingelnek a csengettyűk a rénszarvasok nyakában, a Télapó hangosan kurjongat, hallali, hallali - s a távolban feltűnik egy falucska. - ts -

Tom Cruise halott. A film végén lőtték agyon a hadügyminisztérium hátsó udvarán, utolsó szavaival a szent Németországot éltette. Tom Cruise-t nem szokás a filmek végén kivégezni, vagy ha mégis, ott az epilógusból rendszerint az derül ki, hogy mindez csupán az ellenség megtévesztését szolgálta, és hősünk, köszöni szépen, jól van. A film, melyben Tom Cruise meghal és a stáblista lefolyását követően sem tápászkodik fel, és porolja le magát, Stauffenberg ezredesről kíván elmondani egyet s mást: - köves -

Ügyes forgó települt az egri Gárdonyi Géza Színház színpadára - gerezdekre szabdalja a teret; a kis cikkelyek ráadásul átnyílnak egymásba, látni engedik egymást is. Ambrus Mária remek díszlete nemcsak Raymond Chandler Elkéstél, Terry című regényének szövevényes bonyolultságára utal, hanem a mélyebb rétegek és az atmoszféra legtalálóbb vizuális párját is odahívja a színre: Edward Hopper képeit. Zsótér Sándor rendező egyiket-másikat konkrétan is belerendezi a darabba - például a Western Motel és a Nighthawks címűt -, de a díszlet egésze, a falak festése, a bútorok, a kis terek el- és berendezése is Hoppert idézi. Csáki Judit

"Nem azért van, hogy megértsd és elfogadd!" - írta fel valaki a kiállítás erősen túltelített, szabad önkifejezésre felkínált látogatói falára. Ez az állítás elég pontosan meghatározza a műfaj és a mögötte burjánzó kultúra lényegét, már amennyiben nem műélvező, esztétikai értelmező szándékkal közeledünk hozzá, és nem is a tulajdon, illetve rongálás kérdéskörébe illesztjük, rendőrért, jogászért kiáltva. - kovácsy -

A magyar kultúrtörténet szellemi-spirituális műhelyeinek sorában - Vasárnapi Kör (a fiatal Lukács György és barátai); Sziget (Kerényi Károly, Szerb Antal és mások) és társaik - fontos helyet foglal el az 1945 és 1949 között működött Európai Iskola. A tagságot elsősorban képzőművészek és művészettörténészek alkották, de irodalmárok és orvosok is voltak körükben. Az utóbbiak közé tartozott Gegesi Kiss Pál (1900-1993) gyerekgyógyász is, akit több okból is számon tart a művészettörténet. Havasréti József

Az 1956-os emigráns Mészáros István, a brightoni University of Sussex emeritus professzora valószínűleg a leginkább ismert Lukács-tanítvány Nyugaton és a legkevésbé ismert Lukács-tanítvány Magyarországon. A kettőnek ugyanaz a magyarázata: Mészáros ortodox lukácsiánus, vagyis ortodox marxista. A tőkén túl alighanem a főműve. Már pusztán méretei lenyűgözők: a 994 oldalas angol eredetiből (Beyond Capital. Towards a Theory of Transition, Merlin, London, 1995) most magyarul megjelent kötet a mű I. része csupán. A továbbiak: "II. A szocialista kritika történelmi küldetése" és "III. A tőkerendszer strukturális válsága", végül "IV. Kísérletek kapcsolódó témákról". Lendvai L. Ferenc