kiállítás - MAGYARÓSI ÉVA: JÁTÉK KEGYETLEN LÁNYOKNAK

  • - nzm -
  • 2009. február 26.

Zene

A kiállítás egy eddig kevéssé ismert oldaláról mutatja be az animációs filmjeivel elhíresült Magyarósi Évát. A kiállítás törzsanyagát a művész nyolc, vegyes technikával készített nagyméretű képe alkotja, melyek a jelenleg egyre fontosabbá váló "vissza a rajzhoz" poétikát követik.
A kiállítás egy eddig kevéssé ismert oldaláról mutatja be az animációs filmjeivel elhíresült Magyarósi Évát. A kiállítás törzsanyagát a mûvész nyolc, vegyes technikával készített nagyméretû képe alkotja, melyek a jelenleg egyre fontosabbá váló "vissza a rajzhoz" poétikát követik. A mûveken általában nõi alakok keverednek meghatározhatatlan szituációkba. Tárgyakkal bíbelõdnek vagy éppen növénnyé változnak, esetleg valami egészen mássá. Érezhetõ, hogy a jelenetek fölött van egy nagyobb történet, ahová a figurák már nem tudnak visszajutni. A konceptuális "csonkaság" azonban a sikerületlenebb képeken görcsösségbe fordul, ugyanis a különbözõ irányba tartó utalások zavaros narratívát eredményeznek, és nem képesek azt a szuggesztív hidegséget játékba hozni, mely jobb pillanataiban Magyarósi igazi erõssége.

Ez az elemi (ön)idegenség nem a líraiság hiánya, hanem egyfajta megfogant, aztán abortált nosztalgia. A szentimentális címadás (vö. A gyerekek nem szeretnek álmodni) és a gyermeki-nõi motívumok puha elrévedést elõlegeznek meg, míg az összhatás mindig "kilép" - akár a ragasztott felületek, akár a széttartó komponálás segítségével - a narcisztikus giccs világából. Egyes képek túlpörgése azonban arra utal, hogy ehhez az ugráshoz egyelõre túl nagy apparátusra van szüksége Magyarósinak. A kiállítás egyik csúcspontjaként is értékelhetõ A csalók is mind visszatérnek egyszer címû kép viszont már egy puritánabb gondolkodás felé mutat. A fekete felület és a ráragasztott torz öregasszony közti ideges vibrálás sokkoló, de mindvégig feszes képi mûködést hoz létre. Csak remélhetõ, hogy Magyarósi elég fegyelmezett ahhoz, hogy ebben az irányban haladjon tovább.

Deák Erika Galéria, megtekinthetõ március 7-ig

**** alá

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.