kiállítás - MAGYARÓSI ÉVA: JÁTÉK KEGYETLEN LÁNYOKNAK

  • - nzm -
  • 2009. február 26.

Zene

A kiállítás egy eddig kevéssé ismert oldaláról mutatja be az animációs filmjeivel elhíresült Magyarósi Évát. A kiállítás törzsanyagát a művész nyolc, vegyes technikával készített nagyméretű képe alkotja, melyek a jelenleg egyre fontosabbá váló "vissza a rajzhoz" poétikát követik.
A kiállítás egy eddig kevéssé ismert oldaláról mutatja be az animációs filmjeivel elhíresült Magyarósi Évát. A kiállítás törzsanyagát a mûvész nyolc, vegyes technikával készített nagyméretû képe alkotja, melyek a jelenleg egyre fontosabbá váló "vissza a rajzhoz" poétikát követik. A mûveken általában nõi alakok keverednek meghatározhatatlan szituációkba. Tárgyakkal bíbelõdnek vagy éppen növénnyé változnak, esetleg valami egészen mássá. Érezhetõ, hogy a jelenetek fölött van egy nagyobb történet, ahová a figurák már nem tudnak visszajutni. A konceptuális "csonkaság" azonban a sikerületlenebb képeken görcsösségbe fordul, ugyanis a különbözõ irányba tartó utalások zavaros narratívát eredményeznek, és nem képesek azt a szuggesztív hidegséget játékba hozni, mely jobb pillanataiban Magyarósi igazi erõssége.

Ez az elemi (ön)idegenség nem a líraiság hiánya, hanem egyfajta megfogant, aztán abortált nosztalgia. A szentimentális címadás (vö. A gyerekek nem szeretnek álmodni) és a gyermeki-nõi motívumok puha elrévedést elõlegeznek meg, míg az összhatás mindig "kilép" - akár a ragasztott felületek, akár a széttartó komponálás segítségével - a narcisztikus giccs világából. Egyes képek túlpörgése azonban arra utal, hogy ehhez az ugráshoz egyelõre túl nagy apparátusra van szüksége Magyarósinak. A kiállítás egyik csúcspontjaként is értékelhetõ A csalók is mind visszatérnek egyszer címû kép viszont már egy puritánabb gondolkodás felé mutat. A fekete felület és a ráragasztott torz öregasszony közti ideges vibrálás sokkoló, de mindvégig feszes képi mûködést hoz létre. Csak remélhetõ, hogy Magyarósi elég fegyelmezett ahhoz, hogy ebben az irányban haladjon tovább.

Deák Erika Galéria, megtekinthetõ március 7-ig

**** alá

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.