színház - LÕRINCZY ATTILA: CELESTINA

  • - ki -
  • 2009. február 26.

Zene

című darabja a spanyol reneszánsz "fölvezető" írójának, Fernando de Rojasnak a műve nyomán íródott, ami nagyjából száz évvel előzte meg Shakespeare Romeo és Júliáját. Így aztán lehet rápakolni, kiforgatni, játszani azzal, hogy a nézőnek itt sok minden ismerős.
címû darabja a spanyol reneszánsz "fölvezetõ" írójának, Fernando de Rojasnak a mûve nyomán íródott, ami nagyjából száz évvel elõzte meg Shakespeare Romeo és Júliáját. Így aztán lehet rápakolni, kiforgatni, játszani azzal, hogy a nézõnek itt sok minden ismerõs. Lõrinczy Attila ügyesen használja ki a kínálkozó lehetõségeket: a tétova szerelmespártól a pszeudoreneszánsz szolgafigurákig. De középen egy ember áll: Celestina.

Akit Margitai Ági játszik - az õ jutalomjátékának íródott a darab. A dús múltú örömlány eredeti szakmájából kiöregedvén aktív kerítõnõként és "kurvaidomárként" keresi kenyerét: ez aztán tényleg ziccer a színésznõnek, és forrása megannyi poénnak. A Harsányi Sulyom László és Novák Eszter rendezte tatabányai elõadás elsõ része némiképp vontatott, mert leginkább egy tágas tablót rajzol: epekedõ szerelmes ifjú, elégedetlen és találékony szolga, mulya szolga, "haladó" örömlány, az örömlánypályát szinte öntudatlanul megcélzó falusi naiva, valamint a leányát szigorú Capuletként õrzõ apa, meg persze a szabadságharcát vívó pszeudo-Júlia és mások vonulnak fel; a tabló megmozdításához Margitai Celestinája szükséges.

De aztán felpörög a játék; Kiss Gabriella mélyedésekkel és medencével tarkított díszletében a keskeny utak kacifántos közlekedésre szorítják a színészeket - és újabb poénokat kínálnak. Barabás Árpád zenéjétõl kísérve találnak egymásra a párok - Calisto-Romeo és Melibea-Júlia mellett a mulya szolga és a falusi naiva is. Sõt: a múltat fölidézve egy hajdani pár is földereng. Könnyed, és - ahogy mondani szokás - bõvérû komédiázás zajlik; Margitai egyre erõsebb és felszabadultabb a játékmester szerepében. Mellette Egyed Attila gazdag szolgafigurája, Téby Zita ügyesen ironizált Melibeája, Szilágyi Katalin és Katona László a szex örömeibe belebóduló párja szellemes és gazdag alakítás.

A végére jut kicsi horror: ezen is sokat lehet nevetni, kivált, hogy persze minden jóra fordul.

Gödör, február 11.

****

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.