Könyv - Láttató erejű - Nagy András (szerk.): Gegesi Kiss Pál műgyűjteménye

  • - vári -
  • 2009. február 26.

Zene

A magyar kultúrtörténet szellemi-spirituális műhelyeinek sorában - Vasárnapi Kör (a fiatal Lukács György és barátai); Sziget (Kerényi Károly, Szerb Antal és mások) és társaik - fontos helyet foglal el az 1945 és 1949 között működött Európai Iskola. A tagságot elsősorban képzőművészek és művészettörténészek alkották, de irodalmárok és orvosok is voltak körükben. Az utóbbiak közé tartozott Gegesi Kiss Pál (1900-1993) gyerekgyógyász is, akit több okból is számon tart a művészettörténet. Havasréti József

A magyar kultúrtörténet szellemi-spirituális műhelyeinek sorában - Vasárnapi Kör (a fiatal Lukács György és barátai); Sziget (Kerényi Károly, Szerb Antal és mások) és társaik - fontos helyet foglal el az 1945 és 1949 között működött Európai Iskola. A tagságot elsősorban képzőművészek és művészettörténészek alkották, de irodalmárok és orvosok is voltak körükben. Az utóbbiak közé tartozott Gegesi Kiss Pál (1900-1993) gyerekgyógyász is, akit több okból is számon tart a művészettörténet. Forgács Hann Erzsébet szobrászművész férje volt, az Európai Iskola alapító tagja, jelentős műgyűjtő, és végül művészeti íróként is tevékenykedett. Több mint ezer tételből álló műgyűjteménye 1957-ben Martyn Ferenc javaslatára, Hárs Éva művészettörténész munkája eredményeképpen került a pécsi Janus Pannonius Múzeum birtokába; jelen kiadvány egyrészt a gyűjtemény legfontosabb darabjait (Gulácsy Lajos, Derkovits Gyula, Egry József, Bálint Endre, Anna Margit, Schaár Erzsébet és mások munkáit), másrészt Gegesi Kiss és Forgács Hann pályájának művészettörténeti kontextusát mutatja be.

Jól érezhető a törekvés, hogy a kötet egyensúlyba hozza egymással az orvos és a műgyűjtő-esszéista Gegesi Kiss alakját. Az írások sorát rövid életrajz nyitja, melynek főbb pontjaiból a szakmai karrier íve bontakozik elő; az életrajzot követő tévéinterjú (készítette Kardos István) szövege alapján a nagyszabású kutatói, gyógyítói és tudományszervezői pálya szakmai részletkérdéseiről informálódhatunk. (Ebben az interjúban is megjelenik a műgyűjtői tevékenység, de csupán afféle mellékszál.) Az orvosi oldal ellensúlyaként következik Práger László beszélgetése, mely a hetvenes évek elején készült, szorosan az Európai Iskola működéséhez kapcsolódóan. E beszélgetés legizgalmasabb részei talán azok, amelyekben Gegesi Kiss az Európai Iskolához tartozó alkotóművészek, illetve a "teoretikusok" kapcsolatáról beszél. Gegesi Kiss több kiadványban is megkísérelte értelmezni azt a szellemi-történelmi szituációt, melyben az iskola megkezdte működését; ezek közül jelen kötet (művészeti írásainak részletes bibliográfiája mellett) újra közli Gegesi Kiss Élet, ember, művészet című munkáját, amely 1946-ban jelent meg. Itt felvetődhet a kérdés, hogy milyen intellektuális rangot kell tulajdonítanunk Gegesi Kiss esszéinek. Erre Nagy András is utal a kötet egy helyén, némi távolságtartást sejtetve ez ügyben. "Sajátos módon ennek a lebegő, 'túl általános' kontextusnak a túlzottan tágas, dilettánsnak ható elméleti fejtegetése jelenik meg az Európai Iskola teoretikusainak, így elsősorban [...] Gegesi Kiss Pálnak művészeti írásaiban". Gegesi Kiss fent említett írása az életfilozófia és élményesztétika fogalmi készletéből építkezik, mondandóját némi utópisztikus túllelkesültséggel színezve; egyrészt érdekes dokumentum, ahogy egy szemtanú látta az Európai Iskola szellemi háttérvilágát, másrészt világossá teszi azokat a pozíciókat is, melyek alapján a kommunista kultúrpolitika az iskola munkáját később dekadensnek és irracionalistának minősíthette.

Forrásértékű az a visszaemlékezés, melyet Gegesi Kiss készített az Európai Iskola történetéről Passuth Krisztina közreműködésével. A korszak szereplőiről rajzolt, láttató erejű kisportrékat és más érdekes részleteket tartalmazó szöveg egyik legérdekesebb része arról szól, hogy mely szempontok alapján dőlt el, kiket hívjanak meg az Európai Iskola tagjai körébe. Jól körvonalazódnak itt azok a határvonalak, melyek a fiatalok számára is elfogadható "nagy öregek" (Czóbel, Egry, Márffy), a teljességgel elutasított Római Iskola, valamint a napjainkban egyre jobban felértékelődő "másodvonal" (Kádár, Scheiber, Schönberger) között húzódtak meg. Gegesi Kiss nem szépíti saját szerepét, nyíltan beszél arról, hogy egyrészt mennyire ellenkezett ízlésével például a nonfiguratív festészet (melyet nem támogatott), másrészt arról a ma már szinte értelmezhetetlen társadalmi távolságtartásról is, mely az elismert orvosprofesszor, illetve a húszas éveik közepén járó fiatal művészek kapcsolatát jellemezte. Gegesi Kiss alapítója, szervezője, támogatója, ideológusa volt az Európai Iskolának; érdekes olvasni, ahogyan az akkori progresszív művészvilágot egy határozott, ítéleteiben biztos, elfogultságait és erőszakosságát sem tagadó, ízig-vérig középosztályi habitussal rendelkező "nem-művész" idézi meg. A kötetet Anghy András Délután című, Forgács Hann Erzsébet szobrairól írott esszéje egészíti ki, melynek gondolatmenete az ember testtartásának és gesztuskészletének esztétikai értelmezési hagyományából indul ki, az idevágó irodalomból Kleist Marionett-színház tanulmányától kezdve Lessing Laokoónjáig terjedően válogatva; majd (Franz Rosenzweig egy megjegyzése nyomán) a Forgács Hann szobrok képi intenzitásának értelmezési kulcsát egy bibliai előképben, az isteni "találkozásban részt vevő teremtmény" szakrális távlatokat is nyitó alakjában pillantja meg.

Röviden szólni kell a kötet figyelemre méltó fotóanyagáról is; a Gegesi Kiss- és Forgács Hann-portrék mellett sok életképet is közöl a kötet, melyeken művész barátok láthatók (Vilt Tibor, Egry József, Kmetty János, Schaár Erzsébet), de a könyv negyvenharmadik oldalán egy riportfotószerűen rögzített, a fiatal Vas Istvánt és Szántó Piroskát megörökítő hangulatos pillanatfelvételt is megtekinthetünk.

Janus Pannonius Múzeum, 2008, 167 oldal, az ár feltüntetése nélkül.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.