két mûsort is hallhattunk a zeneszerzõ New York-i debütálása alkalmából. Elõbb Papp Márta egyórás összeállításban interjúvolta meg az eseményekrõl Gõz Lászlót, Kurtág amerikai bemutatkozásának egyik szervezõjét, majd Farkas Zoltán zenetörténész társaságában elemezte új mûvét, az Anna Ahmatova négy versére írt dalciklust. Remek adás volt, okos, mértéktartó és roppantul informatív. És szerencsére jutott idõ arra is, hogy a koncertfelvétel elõtt meghallgathassuk Kurtág új mûvét.
A koncert, vagyis a Carnegie Hallban január 31-én rendezett mûsor elsõ részében csak Kurtág-mûvek szóltak: A boldogult R. V. Truszova üzenetei, a szólócimbalomra írt Szálkák (Vékony Ildikó játszotta), és az õsbemutató, vagyis a négy Ahmatova-dal. A két dalciklust éneklõ Natalja Zagorinszkaja volt az est abszolút sztárja. Kurtág már 1997-ben elkezdte az Ahmatova-ciklust, de miután az énekesnõ ideiglenesen elveszítette a hangját, feladta a neki ajánlott mû befejezését, és csak akkor fejezte a nagyjából tizenöt perces darabot, miután Zagorinszkaja csodával határos módon meggyógyult. Az orosz énekesnõ minden képzeletet felülmúló elõadással ajándékozta meg a mûvészetéhez hû zeneszerzõjét. Már sokszor hallottam a Truszovát, de ehhez foghatóan szenvedélyes, színes, humoros, tragikus, látomásosan izzó interpretációt még elgondolni sem voltam képes. Ebben persze kivette a részét az UMZE Kamaraegyüttes és az Amadinda élén álló karmester, Eötvös Péter is. A négy Ahmatova-dal két hallás után is remekmûnek érezhetõ, különösen az Alekszandr Blok halálára írt sirató okozott katartikus élményt.
A második részben a barát és pályatárs Ligeti György mûvei szóltak, a Csellóversenyt Perényi Miklós játszotta hátborzongatóan, a Melodien elõadása pedig úgy szólt Eötvös vezényletével, ahogy kell: a 20. század egyik klasszikusa. Zenetörténeti jelentõségû hangverseny volt.
Bartók Rádió, február 19., 18.00 illetve 19.35
*****
