Zene

8 kis kritika

8 kis kritika

8 kis kritika

8 kis kritika

8 kis kritika

8 kis kritika

8 kis kritika

8 kis kritika

Mi az ördögöt követett el Brian Warner, hogy egy egyszerű sétáló rávegye magát és belépjen egy körúti könyvesboltba, arra kérve az eladót, hogy ugyan helyezné már máshová a kirakatban ezt a könyvet az Istennel az öröklétben című mellől, vagy még inkább venné is be onnan? És mit tett vajon azért, hogy e könyv fordítója azt találja írni utószavában, hogy munka közben "időnként hányingerem volt tőle, időnként úgy, de úgy szerettem volna találkozni vele, hogy tökön rúgjam"? (Szántai Zsolt egyébként azt is elárulja, hogy korábbi fordítói praxisában bizony előfordult már, hogy "esetenként" húzott a szövegekből, mert szerinte azokban "az erőszak, a trágárság vagy a pornográfia öncélú ostobaság" volt. Mint kiderül, e szövegből ugyan nem húzott, de eme gyakorlat nyilvánvalóan komolyabb problémákat vet föl - már megint van cenzor? -, melyeket most nem áll módunkban tárgyalni.) k.kabai lóránt

A felfokozott érdeklődésen, mely Kovalik Balázs művészeti vezető és Fischer Ádám fő-zeneigazgató első együttes munkálkodásának szólt, s a Pietát idéző plakátokon kezdve egészen a kreatív teamnek címzett (s némiképp színlelt) búúúzásig a Fidelio bemutatója hajszálra olyan volt, akár a boldogabb országok operapremierei. Színvonalas előadás és markáns, színházi élmény, komoly hangokkal, emlékezetes pillanatokkal, valamint ingerkedő és olykor kifejezetten ingerlő ötletekkel. Ritka kvalitású produkció tehát, amelynek üdvözléséről még akkor sem szabad megfeledkeznünk, ha itt-ott némi esztétikai fogyatkozást vagy épp koncepcionális túlhabzást vélünk feltalálni benne. László Ferenc

Vajda Lajos idén lenne százéves. Máshogy fogalmazok: Vajda Lajos hatvanhét éve halt meg, és ez nem volt elég idő ahhoz, hogy megértsük.

Nagy oka és némi következménye van annak, hogy az évad eleji bemutatók közül számos előadás már a megelőző nyáron szerepel valamelyik nyári színház műsorán, majd a szezonra, mármint a kőszínházira - néhány felújító próba után - beköltözik az "anyaszínházba". A nagy ok a pénz: két helyről származó forintokból kicsivel könnyebben állítható ki az előadás. A mai finanszírozási helyzetben erre mindegyik fél rá is szorul; a gazdasági aura is koprodukciópárti; no meg a közönség mobilitásának mérsékelt volta is mellette szól. Csáki Judit

Hát nem is tudom, mivel kezdjem, talán az íróval volna érdemes, írónőt direkt nem írnék. Egy jelenség, meglepetés, így szoktak indulni a recenziók, vagy X. Y.-nal, életével, előző műveivel, jelentőségével, jelentéktelenségével, a rá való oda nem figyeléssel, mostanában talán a nemével, aztán jöhet a summázat. De ez most másképpen fog kezdődni. Az az igazság, megfogadtam, hogy nem szeretnék tippelni, vajon melyik magyar író írta ezt a - szó szerint - vérprofi könyvet. Pedig volna néhány megidézhető nevem. Inkább arra vennék mérget (jaj, dehogy vennék), hogy kik azok, akik egészen biztosan nem írhatták. Tényleg csak heccből néhány kieső név: Németh Gábor, Márton László, Kukorelly Endre, Schein Gábor, Bálint Péter vagy Temesi Ferenc. Most ők jutottak eszembe, a sort nyilván lehetne folytatni a magyar irodalom nem igazán genderszempontú formálóival. Kiss Noémi

Az iparági üzenet, bár nincs kiírva, tisztán olvasható: tessék komolyan venni Shia LaBeoufot! Szegény gyerek, annyit lótott-futott már eddig is különböző tereptárgyakat kerülgetve, hogy kijárna neki a "korosztálya legsokoldalúbb színésze" kitűzője A Sasszem meggyőző érvelés LaBeouf árnyalt lábjátéka mellett, s ékes bizonyítéka, hogy az ifjú mester számára szó szerint értendő a pályafutás Mostan az a pálya, hogy a jobb sorsra érdemes fénymásolót terroristának nézik, mert az FBI egy csomó felbontatlan tömegpusztító fegyvert talál nála, melyek persze azért kerültek oda, hogy a csávót valakik csőbe húzzák De ugyanezen valakiknek láthatóan más, talán még kormányközeli csövekkel is terveik vannak - azokat megakadályozandó kell Shiának ismét rohannia Futása során pesszimista számítás szerint is legalább négy műfajon verekszi át magát: összeesküvéses thrilleren, nemzetvédelmi proklamáción, technokrata utópián és egy főzőműsoron - na jó, utóbbi nem komoly, de az összes többi nagyon A felsoroltak közül egyet is nehéz tisztességesen összehozni, úgy meg aztán pláne, ha már a főcím előtti zsugaparti is olyan, mint egy első olvasópróba a második szereposztás tagjaival Az amatőrség lehet bájos, de bizonyos összeghatár felett inkább bosszantó, nem beszélve arról, hogy a Sasszem a LaBeoufnak járó elismerés mellett egy másikra, a "gondolkodó ember akciófilmje" térdszalagra is pályázik Noha Billy Bob Thornton úgy tartja az FBI-os bögrét, ahogy azt az Actors Stúdióban előírják, ilyen ambíciók mellett ez alig több mint édeskevés A UIP - Duna Film bemutatója ** és fél . .