film - Zöld hentesek

  • Bánky Bea
  • 2008. október 9.

Zene

8 kis kritika
Aki abban bízik, hogy a vega életmódot kiszolgáló, "megtért" henteseket fog nézegetni, csalódik. S ha még csak õk!

Anders Thomas Jensen fekete komédiája az erõszakos halál érdekfeszítõ témakörét kutatja. Választhatott volna jobb hátteret egy dán kisváros hentesboltjánál? Rozsdamentes csontozókésekkel és bárdokkal telepakolt hideg bonctermet és baljósan sötét fagyasztókamrát?

Az úgy volt, hogy a villanyszerelõ slendriánsága balesetet okozott, amit a hentes pánikrohama darabolós gyilkossággá súlyosbított. A jobb híján papírba göngyölt és értékesített "pipihusi" soha nem látott forgalmat generált, s az üzlet beindult. A siker mámora és a napi rutin lassacskán elnyomta a bûntudat keltette szorongást.

Az igazság bajnokának szerepében azonban jött a helyi plébános, s ráismert a kisváros lakóinak rejtélyes eltûnése és a henteslegények üzleti sikerei közti összefüggésekre. Naná, hisz õkelme szintén zenész, egy repülõgép-baleset egyedüli túlélõjeként fájó véget ért nászútja során nyílott alkalma újrahasznosítani újdonsült aráját, s most szeretett Grétájának édeskés utóízét véli felfedezni a kapós húsáruban.

Négy bûnös (a negyedik retardált öccsétõl szabadulna nyereségvágyból) groteszkül egymásba csavart története nagyjából kiszámítható ütemben halad a finálé fordulatáig, ám e kiszámíthatóságért kárpótolnak a lendületes dialógusok. A kannibalizmuson - ami valljuk be, lerágott csont - túl elsõsorban remek alakításokat láthatunk, és a bûnösök felelõsségének relativitásán elmélkedhetünk. Az alkotók tekintetében is.

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

****

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.