tánc - Entity

  • - sisso -
  • 2008. október 9.

Zene

8 kis kritika
Vannak társulatok, amelyek idõrõl idõre meggyõznek arról, hogy a táncmûvészet folyamatos fejlõdésben van. Ilyen például a Random Dance Company, Wayne McGrego társulata. Ahogy az olimpiai versenyszámokban, a színpadi táncban is egyre kisebbek a részidõk, feszegetik a koreográfusok az emberi teljesítõképesség határait, csak éppen a doppingbotrányok hiányoznak ahhoz, hogy a média szenvedélyesen foglalkozzon velük. Az Entitás a társulat utóbbi tizenöt évben végzett "újtánctudományos" kutatómunkájának rafinált részeredménye. A neurológia, a nyelvészet, a robotika ide vonatkozó területeit, és nem utolsósorban az ember-számítógép kommunikáció viszonyát vizsgálták elõzetesen, és szültek belõle egy radikálisan új tánckonstrukciót. A mozgáskoordináció és az anatómia szabályainak is ellentmondó munkában tíz klasszikusan képzett táncos gyûri maga elõtt a Coldplay és Massive Attack kapcsán ismert Jon Hopkins elektronikus kompozícióit és Bartók V. vonósnégyesét ötvözõ zaklatott muzsikát, miközben számítógépes minimálanimációk szakítják meg a mozgásfolyamot, illetve egy hídhoz hasonló szerkezet mozdítja a hátteret. Az egész és apró alkatrészei is láthatóvá válnak, minden klappol a nagy egységhez. Egy agárversenybõl kiemelt filmmel kezdõdik az elõadás, amely az utolsó képig pontosan megszerkesztett, szenvedélyes és erõs. Közben megszületnek a kietlen gépiességbõl az új emberek, akik kicsit másképp tanultak meg járni, mint mi, kitekert végtagokkal, sokkal gyorsabban, de nekünk sem kell elpusztulnunk, most kezdõdünk igazán.

Trafó, október 14.

*****

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.