Van egy remek anekdota a 155. oldalon, így kezdõdik: "Egyik nap Nepálban éppen egy liánhídhoz voltunk erõsítve Jean-Paullal", s valahogy úgy folyatódik, hogy a negyven-ötven méter magasságban egy hevederen lógó Jean Rochefort miként nevetteti meg a hasonló felfüggesztésnek örvendõ szupersztárt az
Egy kínai viszontagságai Kínában viszontagságos forgatásán. Ha ez az együtt lógás nem is a Belmondo-karrier csúcspontja, e 2009-es keltezésû életrajznak mindenképpen az: Tom és Jerry sem csinálhatta volna jobban, hát még Belmondo, aki ekkor már túl volt akrobatateljesítménye csúcspontján, melyet két évvel korábban a
Riói kalandban nyújtott ugyancsak Philippe De Broca rendezésében. Talán még egy cannes-i pénztárcalopásnak és egy szerencsétlen godard-i utószinkron apró epizódjának lehet némi andekdotaértéke, meg egy meg nem valósult Howard Hawks-filmnek, melyben Belmondónak is szerepet szántak - máskülönben a színészéletrajzokra jellemzõ történetmesélési és fogalmazási nagyvonalúsággal és az elmaradhatatlan elírásokkal haladunk iskoláról iskolára, filmrõl filmre, élettársról élettársra.
Ha onnan nézzük, hogy egy csecsemõnek minden Belmondo új, akkor Durieux munkáját hazai mércével akár hiánypótló mûnek is tekinthetjük, méghozzá olyannak, mely a sztárbiográfiák híresen alacsony színvonalával és bulvárhajlandóságaival dacolva tisztességgel végigjárja a távot, s ha nem is mélységében, de széltében-hosszában áttekinti az életmûvet. Kicsit ugyan mintha magát is gyõzködné a szerzõ Belmondo megkérdõjelezhetetlen színészi nagysága felõl, de végül maradunk annyiban, hogy hõsünk intézmény; az is volt, és az is maradt. Egyetlen apróság szól csupán e megkérdõjelezhetetlenség ellen: az a rengeteg felejthetõ férc és farce, melyet Durieux is felsorol.
Fordította: Eszes Fruzsina. Kelly Kiadó, 2010, 316 oldal, 2980 Ft
***
