könyv - Hilary Mantel: Farkasbőrben

  • B. I.
  • 2011. július 21.

Zene

A kétrészesre tervezett mű tere és ideje az angol történelmi regények kedvelt időszaka, a Tudorok Angliája, s központi alakja a kor egyik legnagyobb hatású politikusa, Thomas Cromwell, VIII. Henrik főminisztere.
A kétrészesre tervezett mû tere és ideje az angol történelmi regények kedvelt idõszaka, a Tudorok Angliája, s központi alakja a kor egyik legnagyobb hatású politikusa, Thomas Cromwell, VIII. Henrik fõminisztere. A szerzõ magabiztosan uralja tárgyát: a Cromwell fölfelé ívelõ pályáját bemutató, számos szakmai elismerést hozó köteten öt évig dolgozott, minden létezõ primer és szekunder forrást elolvasott, neves Cromwell-kutatóval állt napi kapcsolatban (könyvét neki is ajánlja), bejárta a helyszíneket - aprólékos munkamódszerének köszönhetõen nem is lehet megmondani, mikorra várható a folytatás.

Mantel ambíciója mégsem pusztán egy pontos és hiteles életrajz prezentálása: õt is, mint oly sok kollégáját, a XVI. század Angliájának összetettsége izgatja, amelyben egyszerre van jelen racionalitás és fanatizmus, a joguralomra és a korlátlan egyeduralomra törekvés, a káosz és a rend, a pillanatok alatti szédítõ fölemelkedés és bukás lehetõsége. A mindent átjáró bizonytalanság érzetét kihagyásos technikája is erõsíti: noha az egyes nagy fejezetek kronologikusan követik egymást, a történetvezetés mégsem lineáris, nemegyszer egy-egy mondaton belül is nagy idõ- vagy térbeli ugrások vannak; és a regény folyamán az összkép bár mind teljesebbnek tûnik, sohasem áll össze. Miközben hõsei (Cromwell, Wolsey, Morus, megannyi tragikus történelmi alak) a formálódó nagyhatalom sorsát befolyásoló döntéseket hoznak, mindvégig tisztában vannak azzal, hogy egyforma eséllyel számíthatnak sikerre és vérpadra. "A tények hiánya a legrémítõbb: az üres tér, melybe mások a félelmeiket, képzelgéseiket, vágyaikat töltik" - Cromwell fölismerése aligha korhoz kötött; de hogy Mantel képes-e ennek az életérzésnek a jó színvonalú mûvészi ábrázolására, arról a Farkasbõrben nem gyõzött meg végérvényesen. A kísérlet mindenesetre biztató, ám okosabbak ebben csak a befejezõ rész után leszünk.

Fordította: Megyeri Andrea. Cartaphilus, 2010, 588 oldal, 3490 Ft

****

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.