lemez - J. S. BACH ÉS SOFIA GUBAIDULINA

  • - csont -
  • 2009. március 12.

Zene

hegedűversenyeit játssza Anne-Sophie Mutter, aki a műsorfüzetben siet kijelenteni: noha persze előadói modorát részben befolyásolta a historikus iskola, mindenképpen 21. századi szemszögből látja/látjuk Bachot, és ezen semmiféle doktrína nem képes változtatni.
hegedûversenyeit játssza Anne-Sophie Mutter, aki a mûsorfüzetben siet kijelenteni: noha persze elõadói modorát részben befolyásolta a historikus iskola, mindenképpen 21. századi szemszögbõl látja/látjuk Bachot, és ezen semmiféle doktrína nem képes változtatni. Igaz szavak. És tettekké válva hallgathatjuk õket, teszem azt az a-moll hegedûverseny 3. tételében - csupa izgalmas száguldás, köny-nyû csuklóval bedobott díszítések, szinte glissandósan átmenõ futamok, már-már dzsesszes lüktetés és frazírozás. A lassú tételekben talán kissé sok az elomlás, az újromantikus méz és visszafojtott erotika, de kirívó ízléstelenségen nehéz lenne rajtakapni a remek mûvésznõt és a Valerij Gergijev vezette Londoni Szimfonikusokat.

A két Bach-darabhoz szervesen kapcsolódik az Anne-Sophie Mutter számára komponált új Gubaidulina-mû. Az 1932-ben született, tatár származású, de már régen Hamburgban élõ zeneszerzõnõ bevallja, hogy kettejük névazonossága is ihlette a mûvet, továbbá az, hogy a Sophia az isteni bölcsesség görög neve. Vagyis Gubaidulina mûve vállaltan vallásos alkotás, amelyben a hegedû elsõsorban az Ég képviselõje, míg a mélyvonósok, a tubák, valamint az ütõhangszerek a Föld, sõt olykor a Pokol hírnökei. A több mint félórás, In tempus praesens címû darab sok meghallgatás után jelentõsnek látszik, de a Recenzens nem hallgathatja el, hogy talán túl hatásvadász mû, távol az Offertorium címû elsõ Gubaidulina-hegedûverseny hitelesebben izzó misztikájától.

Universal/Deutsche Grammophon, 2008

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.