lemez - J. S. BACH ÉS SOFIA GUBAIDULINA

  • - csont -
  • 2009. március 12.

Zene

hegedűversenyeit játssza Anne-Sophie Mutter, aki a műsorfüzetben siet kijelenteni: noha persze előadói modorát részben befolyásolta a historikus iskola, mindenképpen 21. századi szemszögből látja/látjuk Bachot, és ezen semmiféle doktrína nem képes változtatni.
hegedûversenyeit játssza Anne-Sophie Mutter, aki a mûsorfüzetben siet kijelenteni: noha persze elõadói modorát részben befolyásolta a historikus iskola, mindenképpen 21. századi szemszögbõl látja/látjuk Bachot, és ezen semmiféle doktrína nem képes változtatni. Igaz szavak. És tettekké válva hallgathatjuk õket, teszem azt az a-moll hegedûverseny 3. tételében - csupa izgalmas száguldás, köny-nyû csuklóval bedobott díszítések, szinte glissandósan átmenõ futamok, már-már dzsesszes lüktetés és frazírozás. A lassú tételekben talán kissé sok az elomlás, az újromantikus méz és visszafojtott erotika, de kirívó ízléstelenségen nehéz lenne rajtakapni a remek mûvésznõt és a Valerij Gergijev vezette Londoni Szimfonikusokat.

A két Bach-darabhoz szervesen kapcsolódik az Anne-Sophie Mutter számára komponált új Gubaidulina-mû. Az 1932-ben született, tatár származású, de már régen Hamburgban élõ zeneszerzõnõ bevallja, hogy kettejük névazonossága is ihlette a mûvet, továbbá az, hogy a Sophia az isteni bölcsesség görög neve. Vagyis Gubaidulina mûve vállaltan vallásos alkotás, amelyben a hegedû elsõsorban az Ég képviselõje, míg a mélyvonósok, a tubák, valamint az ütõhangszerek a Föld, sõt olykor a Pokol hírnökei. A több mint félórás, In tempus praesens címû darab sok meghallgatás után jelentõsnek látszik, de a Recenzens nem hallgathatja el, hogy talán túl hatásvadász mû, távol az Offertorium címû elsõ Gubaidulina-hegedûverseny hitelesebben izzó misztikájától.

Universal/Deutsche Grammophon, 2008

**** és fél

Neked ajánljuk