Lemez: Gyökér zene: ima és tánc (Randy Weston´s African Rhythms)

  • 2002. augusztus 1.

Zene

Randolph Weston közel kétméteres fekete zongorista 1926-ban született New York Cityben. 1949 óta professzionális zenész, végigjárta a ranglétrát, s szinte mindenkivel játszott, aki számított. Mestere volt Duke Ellington, akitől romantikát tanult, Thelonious Monk, aki bevezette a zene spirituális világába, és közben olthatatlanul vonzódott Afrikához, melynek első gyümölcse az Uhuru Afrika című big band-szvit 1960-ból, Melba Listonnal. Három év múltán már a helyszínen tanulmányozta az afrikai kultúrát, Nigériába utazott gyűjteni, tanítani, és persze a helyi erőkkel játszani. ´67-ben egy három hónaposra tervezett afrikai turnéból hat év lett - Marokkóban telepedett le, ahol African Rhythms néven dzsesszklubot és zenekart alapított.
Randolph Weston közel kétméteres fekete zongorista 1926-ban született New York Cityben. 1949 óta professzionális zenész, végigjárta a ranglétrát, s szinte mindenkivel játszott, aki számított. Mestere volt Duke Ellington, akitől romantikát tanult, Thelonious Monk, aki bevezette a zene spirituális világába, és közben olthatatlanul vonzódott Afrikához, melynek első gyümölcse az Uhuru Afrika című big band-szvit 1960-ból, Melba Listonnal. Három év múltán már a helyszínen tanulmányozta az afrikai kultúrát, Nigériába utazott gyűjteni, tanítani, és persze a helyi erőkkel játszani. ´67-ben egy három hónaposra tervezett afrikai turnéból hat év lett - Marokkóban telepedett le, ahol African Rhythms néven dzsesszklubot és zenekart alapított.

Ennek az időszaknak a jellegzetes felvételei jelentek meg most először CD-n, nevezetesen az African Cookbook és a Niles Little Big című lemezek egy albumban. Weston mellett Art Taylor dobol, Henry Texier bőgőzik, és persze két ütőhangszeres, Niles Azzedin Weston és Reebop Kwaabu Ba erősíti a ritmusszekciót. Weston komolyan agyalt a dolgon, az egzotikus hangszerek nem szuvenírként színezik a dzsesszt, hanem tipikus afrikai ritmusokra építi fel a kompozícióit, melyekben a zongora játéka is gyakran perkusszív. Emellett nagyon érzi a melódiákat, számos témája - így például a Hi-Fly vagy a Little Niles - sztenderd lett ezen felvételek közül is.

Audiofileknek ugyan nem ajánlott, circognak a cintányérok, mégis hiánypótló album egy nagy fekete harcostól, aki tudatosan kutatta a gyökereit, és próbálta a pódiumzenébe is beemelni őket. Az eredmény arról az oldalról: autentikus tánczenék, a marokkói rituális dalok találkozása az amerikai blueszal; innen nézve: spirituális emelkedettség dzsesszkontextusban, 6/8-os alapokon, és mindezt könnyedén, színesen.

Czabán György Oldalas

Planet Woo/Comet Records/Deep Distribution, 2002

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.