lemez

Maurice André: Le meilleur d’une vie

  • - csk -
  • 2020. február 16.

Zene

Minden idők egyik legnagyobb klasszikus trombitása, a dél-francia bányászcsaládban született Maurice André (1933–2012) hangszere nagy újrafelfedezője és emancipátora volt: megmutatta a világnak, hogy ez a nagyon nehéznek tartott és kevéssé mozgékonynak ismert hangszer mennyi mindenre képes – tud valószínűtlenül lágy pianókat játszani, szélesen énekelni, és bármilyen virtuóz mű megszólaltatható rajta. Feltéve, hogy a szólista olyan rendkívüli képességekkel rendelkezik, amilyenek André számára osztályrészül jutottak.

Háromlemezes antológiája „egy élet legjobb felvételeit” kínálja. Amit megismerünk: a művész elképesztő sokoldalúsága, rugalmassága, lehetetlent nem ismerő technikája, hangjának hajlékonysága és színgazdagsága, valószínűtlenül széles dinamikai skálája – és persze műfaji elfogulatlansága, kifejezésmódjának érzéki szépsége, bája, dallamformálásának éneklő karaktere. Maurice André sportot csinált abból, hogy mindent eljátszott: a trombitarepertoár sztenderd művein kívül a népszerű operaáriákat az Éj királynőjétől a Mantuai hercegig, más hangszerek híres számait és zenekari tételeket Bach Airjétől Rimszkij-Korszakov Dongójáig – és filmzenét, musicalt, jazzt, slágert.

A három lemez sajnos valóban mindent meg is akar mutatni: sokat markol, keveset fog. Egy teljes CD-n csak operaáriákat hallunk, egy másikon csak könnyűzenét, s emiatt a harmadik CD-n a többtételes klasszikus trombitaművekből csak részletek szólalnak meg: egy-két tétel a teljes művek helyett. Fordítva jobb lett volna: teljes klasszikus művek, kevesebb átirat és könnyűzene.

Erato, 2019

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.