„Úgy vélem, az embereknek sejtelmük sincs Erósz hatalmáról, mert ha sejtenék, a legpompásabb szentélyeket, oltárokat építenék neki, és a legkülönb áldozatokat mutatnák be, nem úgy, mint most, hogy fütyülnek rá, holott a legnagyobb tisztelet dukálna neki. Mert ő a legemberszeretőbb isten, az ember legfőbb gyámola és nyavalyáinak orvosa, melyekből ha kigyógyulhatna, az volna az emberfaj legfőbb boldogsága. Megpróbálom az ő hatalmát ecsetelni néktek, ti meg majd világosítsatok föl másokat. De először is meg kell értenetek, minő az ember természete, és mi minden baj érte. Egykori természetünk ugyanis egész más volt, mint ez a mostani. Először is az ember akkor háromnemű volt, nem mint most, kettő: hím és nő, hanem harmadikul még e kettő elegye is, amely ma már kiveszett, csak a neve maradt fönn. Ez volt ti. a »hímnő«, alakja és neve a kettőnek: férfinak és nőnek összetétele. Most már kiveszett, neve is csak csúfnévként maradt fönn. Mindhárom fajta ember gömb alakú volt, háta és oldala körkörös. Négy keze volt, combja ugyanannyi, mint keze; gömbölyű nyakán két arca, egymáshoz teljesen hasonlóak, és a két szemközt néző orcának egyetlen kobakja. Négy fülük volt, szeméremtestük kettő, és így tovább minden más micsodájuk – ahogy mindebből ki-ki elképzelheti.”
Így lát hozzá Platón Lakomájában a maga mondandójához Arisztophanész. A tán legismertebb ókori filozófiai dialógus hatástörténete óriási, Leonard Bernstein például Szerenád cím alatt jószerint egy hegedűversenyt komponált Platón műve nyomán. Ezzel az 1954-es szerzeménnyel a Concerto Budapest szombati hangversenyén lehet majd találkozásunk: egy Dukas-mű meg az Egy kiállítás képei megszólaltatása között, Rácz Zoltán vezényletével és a fiatal Charlotte Saluste-Bridoux szólójával (Zeneakadémia, január 18., fél nyolc).
Bő évtizeddel korábbról egy másik nevezetes és ugyancsak angolszász Szerenád is vár reánk ugyanitt, ám két nappal később, az Óbudai Danubia Zenekar koncertjén (Zeneakadémia, január 20., fél nyolc). Akkor ugyanis Britten Szerenádja lesz a középső műsorszám: a cím ezúttal is kissé megtévesztő, hiszen ez meg dalciklus angol költők versei nyomán, melyben a tenorénekes mellett főszerep jut a kürtösnek is. A Kovács János által elvezényelendő program e pontján Szappanos Tibor és a kürtös Tekula Endre bizonyíthatja majd kiválóságát.
Indul a Beethoven-év maratonja! A Budapesti Fesztiválzenekar esedékes koncertjein a Hegedűverseny egymaga adja majd a műsor első felét, s az idős karmester, a világnagyság Marek Janowski mellett a másik vendégművész a gyermekarcú Benjamin Beilman lesz (Nemzeti Hangversenyterem, január 19., fél négy és háromnegyed nyolc, 20., háromnegyed nyolc). Jövő csütörtökön pedig mindjárt két Beethoven-szimfónia, a Sors és a Pastorale hangzik fel, nem is akárkik előadásában, hiszen a Bécsi Szimfonikusok együttese érkezik a Zeneakadémia pódiumára – méghozzá az egyre jelentősebb karmesternek tetsző Philippe Jordan társaságában (január 23., fél nyolc).
