mi a kotta?

Szellemidézés

  • mi a kotta
  • 2014. február 16.

Zene

A színész Egressy Gábor fia, Ákos örökítette meg ekképpen Petőfi asztaltáncoltató szellemének eredeti válaszait az 1850-es évekből, amikor hazánkon először söpört végig a spiritisztaszeánszok divatja.

"Birtokomban vannak atyám némely följegyzései a Petőfi szellemével folytatott tárgyalásról. Íme, néhány részlet, melyeket, mint szemtanú, hitem s meggyőződésem szerint, mindmáig kegyelettel megőriztem. [...]

Atyám: Él-e még magyar valahol a földön, kívülünk?

Petőfi: A cserkeszeken kívül, nincs más fajtánk.

Atyám: Attila természetes halállal halt meg?

Petőfi: Nem természetes volt halála.

Atyám: Hol halt meg Álmos vezér?

Petőfi: A Dnieperen túl. [...]

Atyám: Mit üzensz Arany Jánosnak?

Petőfi: Azt, hogy semmi baj; csak ő legyen jó professzor, érted? Ember-ember, hová lettél, hogy Kőrösre el nem mentél?

Atyám: Hiszi-e Arany azt az üzenetet, amit hozzá küldöttünk?

Petőfi: Elhiszi azt Arany nemsokára. [...]

Atyám: Bánod-e, hogy oly korán meghaltál?

Petőfi: Bánom."

A divat tetőpontján még Arany János otthonában is tartottak szeánszot, igaz, a megidézett szellem csupán krikszkrakszokat jegyzett a papírra: "meglehet, nem tud írni az istenadta" - ironizált a "scepticus" költő. Másféle spiritiszták lesznek a szereplői, sőt a címszereplői annak az új magyar operának, amelynek ősbemutatóját vasárnap tartják az operaházban: az orosz nevű alakokat és a commedia dell'arte figuráit felvonultató Spiritisti zeneszerzője Selmeczi György, rendezője pedig Novák Eszter (január 19., hét óra).

Az elkövetkező napok másik, tán még jelentősebb kortársopera-bemutatója a kísértettől a démon képzete felé terel minket, hiszen a 70. születésnapját pár hete megünneplő Eötvös Péter operájának címszereplője Lilith, az Édenkert másik asszonya. A tavaly októberben, Bécsben bemutatott Paradise reloaded (Lilith) a Neue Oper Wien félig szcenírozott előadásában most Pestre érkezik, s a produkció közreműködő zenekara Vajda Gergely együttese, az MR Szimfonikusok (Nemzeti Hangversenyterem, január 23., hét óra).

A bécsi előadás szereplői mellett még egy rendkívüli vendége lesz ezekben a napokban a fővárosi koncertéletnek: a nagy orosz zongoraművész, Jevgenyij Koroljov. Ajándékszerű hosszabb pesti tartózkodásának első napjaiban a Concerto Budapest együttesével ad majd közös hangversenyeket a muzsikus, akinek Bach-lemezéből, A fúga művészete csodálatos felvételéből Ligeti György annak idején háromszáz darabot vásárolt meg, s rendesen ebből adott egy-egy példányt ajándékba kedves embereinek. Bach-mű a Keller András által vezényelendő koncertek programján is szerepel majd, méghozzá az 1054-es sorszámú d-moll billentyűs versenymű, amely egy mára elveszett hegedűverseny nyomán keletkezett. A koncerteken, amelyekből a nagy érdeklődésre való tekintettel nem is kettőt, hanem mindjárt hármat rendeznek majd a hét végén, a Baché mellett egy Mozart-zongoraversenyt is el fog játszani Koroljov, hogy a második részben még Beethoven Nagy fúgáját és IV. szimfóniáját is magához vehesse majd a torkig kényeztetett közönség (Zeneakadémia, január 18. és 19., fél nyolc, valamint január 19., három óra).

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.