mi a kotta?

Szellemidézés

  • mi a kotta
  • 2014. február 16.

Zene

A színész Egressy Gábor fia, Ákos örökítette meg ekképpen Petőfi asztaltáncoltató szellemének eredeti válaszait az 1850-es évekből, amikor hazánkon először söpört végig a spiritisztaszeánszok divatja.

"Birtokomban vannak atyám némely följegyzései a Petőfi szellemével folytatott tárgyalásról. Íme, néhány részlet, melyeket, mint szemtanú, hitem s meggyőződésem szerint, mindmáig kegyelettel megőriztem. [...]

Atyám: Él-e még magyar valahol a földön, kívülünk?

Petőfi: A cserkeszeken kívül, nincs más fajtánk.

Atyám: Attila természetes halállal halt meg?

Petőfi: Nem természetes volt halála.

Atyám: Hol halt meg Álmos vezér?

Petőfi: A Dnieperen túl. [...]

Atyám: Mit üzensz Arany Jánosnak?

Petőfi: Azt, hogy semmi baj; csak ő legyen jó professzor, érted? Ember-ember, hová lettél, hogy Kőrösre el nem mentél?

Atyám: Hiszi-e Arany azt az üzenetet, amit hozzá küldöttünk?

Petőfi: Elhiszi azt Arany nemsokára. [...]

Atyám: Bánod-e, hogy oly korán meghaltál?

Petőfi: Bánom."

A divat tetőpontján még Arany János otthonában is tartottak szeánszot, igaz, a megidézett szellem csupán krikszkrakszokat jegyzett a papírra: "meglehet, nem tud írni az istenadta" - ironizált a "scepticus" költő. Másféle spiritiszták lesznek a szereplői, sőt a címszereplői annak az új magyar operának, amelynek ősbemutatóját vasárnap tartják az operaházban: az orosz nevű alakokat és a commedia dell'arte figuráit felvonultató Spiritisti zeneszerzője Selmeczi György, rendezője pedig Novák Eszter (január 19., hét óra).

Az elkövetkező napok másik, tán még jelentősebb kortársopera-bemutatója a kísértettől a démon képzete felé terel minket, hiszen a 70. születésnapját pár hete megünneplő Eötvös Péter operájának címszereplője Lilith, az Édenkert másik asszonya. A tavaly októberben, Bécsben bemutatott Paradise reloaded (Lilith) a Neue Oper Wien félig szcenírozott előadásában most Pestre érkezik, s a produkció közreműködő zenekara Vajda Gergely együttese, az MR Szimfonikusok (Nemzeti Hangversenyterem, január 23., hét óra).

A bécsi előadás szereplői mellett még egy rendkívüli vendége lesz ezekben a napokban a fővárosi koncertéletnek: a nagy orosz zongoraművész, Jevgenyij Koroljov. Ajándékszerű hosszabb pesti tartózkodásának első napjaiban a Concerto Budapest együttesével ad majd közös hangversenyeket a muzsikus, akinek Bach-lemezéből, A fúga művészete csodálatos felvételéből Ligeti György annak idején háromszáz darabot vásárolt meg, s rendesen ebből adott egy-egy példányt ajándékba kedves embereinek. Bach-mű a Keller András által vezényelendő koncertek programján is szerepel majd, méghozzá az 1054-es sorszámú d-moll billentyűs versenymű, amely egy mára elveszett hegedűverseny nyomán keletkezett. A koncerteken, amelyekből a nagy érdeklődésre való tekintettel nem is kettőt, hanem mindjárt hármat rendeznek majd a hét végén, a Baché mellett egy Mozart-zongoraversenyt is el fog játszani Koroljov, hogy a második részben még Beethoven Nagy fúgáját és IV. szimfóniáját is magához vehesse majd a torkig kényeztetett közönség (Zeneakadémia, január 18. és 19., fél nyolc, valamint január 19., három óra).

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.