HANGADÓ - Rés a présen

"Nem elefántcsonttorony"

Kovács Szilárd orgonaművész

  • rés a présen
  • 2014. június 15.

Zene

rés a présen: Miért éppen az orgona? - kérdezzük az Országos OrgonaPont Fesztivál főszervezőjét.

Kovács Szilárd: A köztudatban a hangszer erősen összekapcsolódott az egyházzal, a szakralitással. Ennek természetesen van alapja. Az orgona dinamikatartománya és hangterjedelme a legnagyobb az összes hangszer között, kihasználja az emberi hallástartomány egészét, s a hangja is valami emberfelettit jelképez. Ám a 20. században az orgona fokozatosan kilépett a templom falai közül, majd egyre több koncertteremben vált domináns tényezővé. A hangszernek ezt a kettős arculatát szeretnénk bemutatni, tudatosítani a közönséggel. Az orgona nem valamiféle elefántcsonttorony, hanem a művészi tartalom elérhető közvetítésének eszköze. Egyébként hazánk világviszonylatban is kincsestára az orgonáknak, még akkor is, ha eredeti régi hangszerből a mai Magyarország területén nem található sok, viszont jelentős orgonák épültek a közelmúltban és épülnek folyamatosan napjainkban is. A pécsi dóm orgonája példa arra, hogy a hagyománytisztelet ötvözhető az újító szellemmel, és ami ebből a koncepcióból ott létrejött, az a legmagasabb művészi érték. Természetesen ezenkívül is sok kiváló orgona található hazánkban, az egész OrgonaPont sorozatot ezekre az instrumentumokra fűztük fel.

rap: Hogyan alakul a fesztivál programja?

KSZ: Idén Balatonboglár, Balatonlelle, Békéscsaba, Debrecen, Győr, Pécs és Szolnok templomai adnak otthont a Filharmónia által szervezett koncertsorozatnak, júniustól augusztusig folyamatos orgonazenét biztosítva az országnak. Maga a fesztivál e sorozat nyitánya, a felvezető eseményektől eltekintve egyetlen napra, június 1-jére koncentrálódik. A koncertek egy részét a Bartók rádió egyenesben közvetíti, illetve a Filharmónia konferenciát is szervez, és egy izgalmas kiállítást a Westendben, ahol az arra járók egy igazi zenetörténeti ritkaságot is megcsodálhatnak. Terveink szerint május utolsó hetében az ország zenei élete javarészt az orgonáról fog szólni, az eseménysorozat megkoronázása a június 1-jei OrgonaNap lesz. Az ország különböző templomaiban párhuzamosan összpontosul majd a figyelem a hangszerre és a magyar előadókra: liturgikus keretek között, koncerteken, különböző orgonával kapcsolatos előadásokon és kiállításokon. A változatos programról a www.orgonapont.hu oldalon olvashatnak.

rap: A zárókoncert színhelye a pécsi bazilika lesz, ahol ön tölti be a zeneigazgatói posztot. Itt nemcsak szervezőként és orgonistaként, de zeneszerzőként is szerephez jut majd.

KSZ: Nem tartom magam zeneszerzőnek, csupán azt az ősi - és szerintem ideális - állapotot próbálom megélni előadó-művészi pályám során, amikor még a zene kitalálója és megszólaltatója ugyanaz a személy volt. Úgy hiszem, a kreatív folyamatok felszabadítása minden zenei területre pozitívan hat. Házigazdaként egy saját kompozícióval tisztelgek a hangszerek királynője előtt. A Változatok egy magyar népénekre, melyet 2005-ben komponáltam, több szálon kapcsolódik a helyszínhez és az eseményhez. Először is a témája egyházi ének: Mária hálaéneke. Az alcímből - Hommage a Marcel Dupré - kiderül, hogy a műnek francia vonatkozása is van, ez pedig rímel arra, hogy Angster József, a pécsi bazilika orgonájának építője a francia orgonakultúra nagy tisztelője és ismerője volt: több évig tanulta az orgonaépítő mesterséget Aristide Cavallié-Coll műhelyében. A zárókoncert főszereplője az olasz Francesco Finotti lesz, az ő programja szintén egyfajta főhajtás a magyar orgonakultúra és orgonazene előtt, ezért záró műsorszámként eljátssza Liszt Ferenc B-A-C-H Fantáziáját is.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.