mi a kotta?

Nyűtt vonóbul bolt

  • mi a kotta
  • 2012. június 17.

Zene

Sosztakovics-hegedűversennyel indul és ugyancsak Sosztakovics-hegedűversennyel zárul majd az elkövetkező napok koncertprogramja, s minthogy a szovjet-orosz mester mindösszesen két ilyen versenyművet adományozott az emberiségnek, valamint a mindkét ősbemutatóra vállalkozó David Ojsztrahnak, így mondhatni e nemből teljes áttekintést kínál számunkra az aktuális felhozatal.

(E heti zenetörténeti fotónk őket mutatja, Rosztropovics és Britten társaságában.) Az 1., a-moll hegedűversennyel induló első koncert ráadásul a hét fő eseménye lesz, hiszen a Lipcsei Gewandhaus Zenekara látogat el hozzánk, vezető karnagya, Riccardo Chailly és a hős Leonidasz Kavakosz társaságában (Nemzeti Hangversenyterem, május 18., fél nyolc). Res severa est verum gaudium, azaz a komoly dolog a valódi öröm - ez a Seneca-idézet a Gewandhaus mottója, s a hatalmas múltú, egykor Mendelssohn által irányított zenekar nálunk is bizonyságát adja majd fáradságot nem ismerő elkötelezettségének: Sosztakovics műve mellett ugyanis a már mindjárt a mindenkori karmester számára is valóságos kihívást jelentő Brahms-szimfónia, aHarmadik alkotja a programot. A 2., cisz-moll hegedűverseny pedig a Budapesti Fesztiválzenekar csütörtöki koncertjén kerül majd a középpontba: Dmitrij Kitajenko vezénylete alatt és a litván születésű Julian Rachlin szólójával (Nemzeti Hangversenyterem, május 24., háromnegyed nyolc). Ám mivel ez a hangverseny a zenekar szokott, hármas bérleti koncertjeinek eleje lesz, a program különleges szélső pontjairól, Alfred Schnittke kései művéről, a (Nem) Szentivánéji álomról és Csajkovszkij Manfréd-szimfóniájáról is csak legközelebb szólunk majd.

De ha már hegedűt emlegettünk, hát a hét vonósnégyes-produkcióiról is illenék szólnunk, elvégre Csajkovszkij-remek most pénteken is ígérkezik, hála a 2001-ben megalapított Accord Quartetnek (Concerto Zeneház, május 18., hét óra). Míg szerdán a Pulzus Vonósnégyes programja egy új koncerthelyszínt ajánl majd a figyelmünkbe: a Rózsavölgyi zeneműbolt felett nemrég megnyitott Rózsavölgyi Szalont, stílszerűen a cégalapító atyjának, Bácska Orpheusának, Rózsavölgyi MárknakElső magyar társastáncával zárva a kamarazenélést (május 23., fél nyolc). Ez utóbbi helyszínen amúgy kisvártatva Kelemen Barnabás is felbukkan majd kvartettjével, ám előbb azért még az operaházba látogat, hogy Beethoven Hegedűversenyével csapjon a húroknak közibe a Filharmóniai Társaság estjén (május 21., fél nyolc).

S jöjjön végül néhány zongora és zongorista! Elsőre mindjárt kettő-kettő hangszerből és művészből egyaránt, hiszen a Rádió 6-os stúdiójában Ránki Dezső ésKlukon Edit kétzongorás és négykezes műsora vár majd reánk, az igényes program centrumában az idén szolidan ünnepelt Debussy Kis szvitjével és az 1915-ösFehéren és feketén című kompozícióval, amelyet az idős Saint-Sa‘ns közönséges atrocitásnak minősített (május 23., hat óra). S befejezésképp a koncert, amely egy nappal Kavakosz és Chailly közös estje után újra csak egy világnagyságot léptet a dobogóra: a Nemzeti Filharmonikusok hangversenye az alig fél év elteltével ismét Budapestre látogató Borisz Berezovszkijjal (Nemzeti Hangversenyterem, május 19., fél nyolc). A Kocsis Zoltán által dirigálandó koncerten res severa és verum gaudium egyként ígérkezik majd: Rachmaninov III., d-moll zongoraversenyének és Brahms II. szimfóniájának népszerű programjával.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.