Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.
A rádió hétfő délutáni műsorsávjában 3 és 5 között készítem a Bossa Bom Dia című zenei műsoromat.
Az idén 30 éve alakult zenekar ideális esetben épp a kerek évforduló méltó megünneplésére készülne, ehelyett fennállásuk legmélyebb válságát élik át.
Az orgonista-zeneszerzőt a bezártság alkotásra sarkallta, és komoly kihívást választott: nagyzenekarra komponált egy szvitet.
A 20. századi olasz zene jeles alakját, Ottorino Respighit (1879–1936) a zenekari színek egyik legnagyobb mestereként tartják számon.
Norvégia egyik legizgalmasabb előadója 2022. január 27-én jön majd Budapestre.
Ha éppen nem a Bánk bánról vagy a Borisz Godunovról van szó, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az operák már rég készen vannak, s hogy ilyesformán egy adott mű színre állításakor már csupán a hogyan lehet a kérdés, és nem a mit.
Az Úr hangja az Sinkovits Imre vagy Bessenyei Ferenc, gondoljuk, s emlékeink nyomán már hallani is véljük a dörgedelmes orgánumot, amely persze még véletlenül sem emelkedik kontratenori magasságokba.
A nyolcvanas évek végén feltűnt hol négy-, hol öttagú Telescopes az akkori brit pszichedelikus/zajrock szcéna egyik legüdítőbb beltagjának számított, jellemző, hogy első, megosztott EP-jükön a hasonszőrű Loop-pal osztoztak.
Alakulgat egy újabb markáns gitárzenei színtér a Brit-szigeteken, olyan együttesekkel, mint az Idles, a Slaves, a Fontaines D.C. vagy a Shame.
