Lemez

Kid Kapichi: This Time Next Year

Zene

Alakulgat egy újabb markáns gitárzenei színtér a Brit-szigeteken, olyan együttesekkel, mint az Idles, a Slaves, a Fontaines D.C. vagy a Shame.

Utóbbi zenekar második lemezéről pár hete értekeztünk ezeken a hasábokon, és ami az ő új albumukról hiányzik, azt mind megkapjuk egy friss angol kvartettől, amely a Kid Kapichi névre hallgat.

A tagok egy nem túl izgalmas délkelet-angliai tengerparti kisvárosból, Hastingsből származnak, egyaránt nagy Queens of the Stone Age-rajongók, de a dalaik alapján szülőhazájuk posztpunk történelméből is kiterjedt ismeretekkel rendelkeznek. This Time Next Year című bemutatkozó albumukat producer nélkül készítették, és szerzői kiadásban jelentették meg. A QOTSA robusztus suhogása folyamatosan tetten érhető a dalokban, és bizonyos szempontból felsejlik a 2000-es évek közepi brit gitárszíntér egyik nagy reményű, de hamar kifulladó zenekara, a Hard-Fi – ők is sokat lamentáltak olyan problémákon, mint a szar meló, az alacsony fizetés, a bunkó főnök.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.