mi a kotta?

Mint a madár

  • mi a kotta
  • 2021. február 24.

Zene

„A francia művésznek nincsenek formán túli erkölcsi, akarati célzatai.”

„Erkölcse: az Ízlés. A francia gyakran bombasztnak, hamis mélységnek érzi azt, ami a német művészet ősi mozgatója: az erkölcsi extázist. (…) A francia nem érti, hogyan lehet az élet elől menekülni, hiszen az élet: minden. Nem mint a németek, akik az élet megoldatlanságából a művészet vigaszába menekülnek: a franciák csak életük lényegét kristályosítják, amikor művészi szépet alkotnak. A francia életformába ritmust a művészet szívdobogása visz. A franciák a keresztény kultúra hellénjei. Ember és természet a maguk reális érzékletességében: ez a legbensőbb indítóterülete a francia zenének is. Zenében is akkor legigazibb a francia, amikor a dolgok mély testvériségének visszhangja, amikor állapotot fest, atmoszférát, melyben a valóságok legbelső világa és titkos kapcsolatai misztikus lelki egységgé fonódnak. A valódi francia zene nem akar megváltani az élet leküzdésével, életen túli ideállal: abban áll a megváltása, hogy magasztosnak, múlhatatlan szépségnek mutatja emberségünket. A francia muzsika nem regél egy más világról, de olyan lelket zeng e világ körül, mely a Mindenség fejedelmévé teszi a Földet.”

1938-ban a zenetudós Molnár Antal jellemezte ekképp, félre­ismerhetetlenül szellemtörténeti stílusban a francia muzsika ismertetőjegyeit, s mi tagadás, ez a téma azóta is rendre foglalkoztatja a zenei sajtó robotosait: a legtöbbször persze csupán az elegancia, a könnyedség meg a latin szellem ordas közhelyeit, illetve a „franciás” jelző tautológiáját előhívva belőlü(n)k. Persze azt, hogy milyen is a francia zene, célravezetőbb koncertek révén észbe venni, s erre most vasárnap egészen rendkívüli lehetőségünk nyílik majd, hála a Zeneakadémia online közvetítésfolyamának. Egy nap Párizsban – ez lesz a címe annak a sűrű kamarazenei programnak, amely Szabó Marcell fősége alatt három koncertprogramnyi mintát fog kínálni számunkra: romantikusat és impresszionistát, slágerdarabokat és a felfedezésre érdemes titkos favoritokat egy­aránt (február 28., négy órától). A zongorista szervező mellett többek közt fellép majd Ránki Fülöp, az oly nagyszerű hárfás Razvaljajeva Anasztázia, de a bariton Erdős Attila is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.