mi a kotta?

Mint a madár

  • mi a kotta
  • 2021. február 24.

Zene

„A francia művésznek nincsenek formán túli erkölcsi, akarati célzatai.”

„Erkölcse: az Ízlés. A francia gyakran bombasztnak, hamis mélységnek érzi azt, ami a német művészet ősi mozgatója: az erkölcsi extázist. (…) A francia nem érti, hogyan lehet az élet elől menekülni, hiszen az élet: minden. Nem mint a németek, akik az élet megoldatlanságából a művészet vigaszába menekülnek: a franciák csak életük lényegét kristályosítják, amikor művészi szépet alkotnak. A francia életformába ritmust a művészet szívdobogása visz. A franciák a keresztény kultúra hellénjei. Ember és természet a maguk reális érzékletességében: ez a legbensőbb indítóterülete a francia zenének is. Zenében is akkor legigazibb a francia, amikor a dolgok mély testvériségének visszhangja, amikor állapotot fest, atmoszférát, melyben a valóságok legbelső világa és titkos kapcsolatai misztikus lelki egységgé fonódnak. A valódi francia zene nem akar megváltani az élet leküzdésével, életen túli ideállal: abban áll a megváltása, hogy magasztosnak, múlhatatlan szépségnek mutatja emberségünket. A francia muzsika nem regél egy más világról, de olyan lelket zeng e világ körül, mely a Mindenség fejedelmévé teszi a Földet.”

1938-ban a zenetudós Molnár Antal jellemezte ekképp, félre­ismerhetetlenül szellemtörténeti stílusban a francia muzsika ismertetőjegyeit, s mi tagadás, ez a téma azóta is rendre foglalkoztatja a zenei sajtó robotosait: a legtöbbször persze csupán az elegancia, a könnyedség meg a latin szellem ordas közhelyeit, illetve a „franciás” jelző tautológiáját előhívva belőlü(n)k. Persze azt, hogy milyen is a francia zene, célravezetőbb koncertek révén észbe venni, s erre most vasárnap egészen rendkívüli lehetőségünk nyílik majd, hála a Zeneakadémia online közvetítésfolyamának. Egy nap Párizsban – ez lesz a címe annak a sűrű kamarazenei programnak, amely Szabó Marcell fősége alatt három koncertprogramnyi mintát fog kínálni számunkra: romantikusat és impresszionistát, slágerdarabokat és a felfedezésre érdemes titkos favoritokat egy­aránt (február 28., négy órától). A zongorista szervező mellett többek közt fellép majd Ránki Fülöp, az oly nagyszerű hárfás Razvaljajeva Anasztázia, de a bariton Erdős Attila is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.