mi a kotta?

Mint a madár

  • mi a kotta
  • 2021. február 24.

Zene

„A francia művésznek nincsenek formán túli erkölcsi, akarati célzatai.”

„Erkölcse: az Ízlés. A francia gyakran bombasztnak, hamis mélységnek érzi azt, ami a német művészet ősi mozgatója: az erkölcsi extázist. (…) A francia nem érti, hogyan lehet az élet elől menekülni, hiszen az élet: minden. Nem mint a németek, akik az élet megoldatlanságából a művészet vigaszába menekülnek: a franciák csak életük lényegét kristályosítják, amikor művészi szépet alkotnak. A francia életformába ritmust a művészet szívdobogása visz. A franciák a keresztény kultúra hellénjei. Ember és természet a maguk reális érzékletességében: ez a legbensőbb indítóterülete a francia zenének is. Zenében is akkor legigazibb a francia, amikor a dolgok mély testvériségének visszhangja, amikor állapotot fest, atmoszférát, melyben a valóságok legbelső világa és titkos kapcsolatai misztikus lelki egységgé fonódnak. A valódi francia zene nem akar megváltani az élet leküzdésével, életen túli ideállal: abban áll a megváltása, hogy magasztosnak, múlhatatlan szépségnek mutatja emberségünket. A francia muzsika nem regél egy más világról, de olyan lelket zeng e világ körül, mely a Mindenség fejedelmévé teszi a Földet.”

1938-ban a zenetudós Molnár Antal jellemezte ekképp, félre­ismerhetetlenül szellemtörténeti stílusban a francia muzsika ismertetőjegyeit, s mi tagadás, ez a téma azóta is rendre foglalkoztatja a zenei sajtó robotosait: a legtöbbször persze csupán az elegancia, a könnyedség meg a latin szellem ordas közhelyeit, illetve a „franciás” jelző tautológiáját előhívva belőlü(n)k. Persze azt, hogy milyen is a francia zene, célravezetőbb koncertek révén észbe venni, s erre most vasárnap egészen rendkívüli lehetőségünk nyílik majd, hála a Zeneakadémia online közvetítésfolyamának. Egy nap Párizsban – ez lesz a címe annak a sűrű kamarazenei programnak, amely Szabó Marcell fősége alatt három koncertprogramnyi mintát fog kínálni számunkra: romantikusat és impresszionistát, slágerdarabokat és a felfedezésre érdemes titkos favoritokat egy­aránt (február 28., négy órától). A zongorista szervező mellett többek közt fellép majd Ránki Fülöp, az oly nagyszerű hárfás Razvaljajeva Anasztázia, de a bariton Erdős Attila is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.