Lemez

Riccardo Chailly: Respi­ghi

  • - csk -
  • 2021. március 3.

Zene

A 20. századi olasz zene jeles alakját, Ottorino Respighit (1879–1936) a zenekari színek egyik legnagyobb mestereként tartják számon.

A köztudat az impresszionizmus fogalmát a franciákhoz kapcsolja, holott az irányzat más országokban, így Olaszországban is hatott, Respighi az olasz impresszionizmus képviselője volt, de korának áramlatai közül befolyásolta művészetét a neoklasszicizmus is. Egy másik pazar hangszerelő, Rimszkij-Korszakov volt az egyik tanára, és olykor felfedezhetjük Respighi műveiben áthallások, reminiszcenciák formájában kortársai, a hozzá hasonlóan a zenekari koloristák él­csapatába tartozó Ravel vagy Stravinsky hatását is. Van, aki lebecsüli műveit, üres dekorativitást emlegetve. Holott Respighi zenéje rendkívül szuggesztív, tévedhetetlen dramaturgiai érzékről és kivételes hangulatteremtő képességről tesz tanúbizonyságot, ahogy most ez a lemez is mutatja, amely a pittoreszk Róma-triptichon három tagja közül kettő (Róma fenyői, Róma kútjai) közé ékelve kínálja az Ária, a Legenda, Az este és a Régi táncok és áriák zenekari szvitjének élményét.

Nemcsak a színek varázslatosak: Chailly és a Filarmonica della Scala autentikus tolmácsolásában a kontrasztok, a fokozások is nagyszerűek, feszes a ritmus, megejtő az anyag érzékisége. Nagy formátumú zene nagy formátumú előadásban. Chailly rendkívül igényes karmester, aki a művek minden értékét felszínre hozza, a zenekar játéka pedig maga a szikrázó tökély. Aki erről a lemezről ismeri meg Respighit, véletlenül sem középszerűnek, hanem egyenesen kivételes mesternek fogja tartani.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.