rés a présen: Hogyan indult a tilos rádiós pályafutásod?
Móricz Tamás: A kilencvenes évek legvégén egyszer úgy néztem be a pecsás bolhapiacra, hogy a mellette levő csarnokban éppen egy lemezbörze volt. Akkor kezdtem el a hanglemezeket gyűjteni, de az is elősegíthette a lemezek iránti szeretetemet, hogy két külker főiskolás DJ haverom, Trance Hill és Dub Spencer is lemezeztek, az ő albérletükben gyakran voltam bulizni-lazulni. Aztán meg jártam Budapesten és az országban a szimpatikus bulikat, és hamar realizáltam, hogy mindegyiken tilos rádiós DJ-k játszottak, sokukkal össze is haverkodtam.
Egyre többször hangoltam a Tilosra, felvettem a zenéiket és felfedeztem, hogy léteznek olyan beszélgetős rádióműsorok is, amelyeket képes vagyok végighallgatni. 2000-ben kezdtem egy szoftverfejlesztő cégnél dolgozni, majd néhány hónap után, amikor éreztem, hogy kezdek beszűkülni, jelentkeztem a Tilos Rádióhoz, és addig bombáztam őket, míg sikerült „becsúsznom”, és 2001. november 16-tól kaptam egy heti műsorsávot. Az elején péntek reggelente 7-től nyomtam, a csütörtök éjszakai bulik után néhány óra alvás után estem be a Kultiba (Kultiplex, a régi Kinizsi mozi épülete, ott volt akkor a rádió stúdiója, az épületet azóta lebontották – rap). Akkor kedveltem meg a hosszú afro- és dzsesszdarabokat, amelyek alatt volt időm pihenni, aztán tekertem tovább dolgozni az irodába. Az utóbbi szűk két évtizedben voltam a rádió kurátora és szerkesztője is, de pillanatnyilag csak a saját zenei műsoromat szerkesztem.
rap: Mely napokon hallhatunk téged a rádióban most, és hol lehet megtalálni még a zenéidet?
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
