Lemez

Bence Vas & Big Band: Overture et al.

Zene

Az orgonista-zeneszerzőt a bezártság alkotásra sarkallta, és komoly kihívást választott: nagyzenekarra komponált egy szvitet.

Egy pompás albumot létrehozva – a Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet támogatásával –, így szinte saját hajánál fogva húzta ki magát a karanténból; igazi nyitány és nyitás ez a zene minden értelemben. És ráadásul nehezített pályát választott, hiszen hangszerével, a Hammond orgonával, nem sok emlékezetes együttműködés született ilyen hangszer-összeállításban.

A 33 éves Vas Bence a Hammondra némi kitérő után talált rá, festőnek készült. Itthon elég sokan megkedvelték Organism nevű trióját, de egy ideje Lengyelországban dolgozik, és ott komponálta meg a darabokat, amelyeket a Modern Art Orchestra tagjaiból alakult zenekarral vett fel már itthon. Az orgona szinte csak basszus- és ellenpontszerepben hallható, annyira szervesült, bár van azért szóló rész is. Kiemelkedők Bacsó Kristóf (szaxofon) és az egyik zongorista, Cseke Gábor imprói. A hangzás sűrű szövésű és fantasztikusan egységes, a hangulatfestés és a szólamok mozgása eltalált arányokat mutat. Vas dallamai játékosak a fiának írt bölcsődalban, és frappánsak az egypercesekből összerakott tízpercesben. De a nagy dobás az, ahogy néhány hangot variál az első kettő és az ötödik darabban. Ilyen kis lépésekből, ilyen hangsorokat, főleg bővítettekből összerakott akkordokat utoljára a hetvenes években újra magukra találó big bandektől hallottam. Előre tekintő, sikerre kész szerző attitűdjét sugározza a zene. Ez kell nekünk 20/21-ben.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk