tánc - LÁZ (FEBRE)

  • Sisso
  • 2010. május 27.

Zene

A brazil Membros Company hiphop-táncelőadása szociális és politikai anziksz, szeretettel és hittel Dél-Amerikából. Zenés-táncos üzenet a távoli, egzotikus világból, amely a napfényes szegénységről, erőszakról és szegregációról tudósít, s ehhez az érintett fiatalokhoz legközelebb álló mozgásrendszert, az utcai táncot használja eszközül.
A brazil Membros Company hiphop-táncelõadása szociális és politikai anziksz, szeretettel és hittel Dél-Amerikából. Zenés-táncos üzenet a távoli, egzotikus világból, amely a napfényes szegénységrõl, erõszakról és szegregációról tudósít, s ehhez az érintett fiatalokhoz legközelebb álló mozgásrendszert, az utcai táncot használja eszközül.

Mire tapsra lendülne a közönség tenyere, a látványos koreográfia rendre a darabjaira hull, a ritmust pedig csak a lemezjátszó recsegése szolgáltatja a profi tört ritmusok vagy a nemzeti rap erõfitogtató futamai helyett. Vadromantikától, karneválos ujjongástól, az energikus hiphoptánc hivalkodó kunsztjaitól is mentes az elõadás. Egyszerû fehér házfal a háttér, szárítókötél, gyertya, sivár hátsóudvar a díszlet, maximum a fények "öltöztetik" az elõadást, amelyben egy nõ és öt férfi táncos sportos utcai öltözékben meséli el, hogy nincs szebb jövõ. Ámulatba ejtõ a lendület és a táncosok képességei, de egy pillanatig sem érezhetjük magunkat repetitív unalomba forduló táncpárbajon. A szereplõk fullkontakt akciói a bandaháborúk és a családon belüli erõszak sokkoló jeleneteit, a kábítószertõl elfajzott élet szomorú képeit mutatják fel. Meglehetõsen színes világ ez mégis, mozgásban lévõ, sokrétegû. Taís Vieira koreográfus, valamint Paulo Azevedo rendezõ erre alapított társulatot. Maguk köré gyûjtötték a különbözõ hátterû fiatal táncosokat, finomították a mozdulataikat, lekottázták a rejtett társadalmi dinamikákat, és ebbõl építettek templomot. A lázas vitustánc, a töredezetten egymásra épülõ szinkronmozgások, a dramatizált duettek lettek a zsoltáraik. A megvilágosodásra éhes sötét falak közé vetõdõ fényfolyosók, a por formájú kábítószert felelevenítõ szûk fénycsíkok erõsítik a narkotikus drámát, élesítik a társadalmi látleletet. A brutális tánc itt a brutalitás elleni könyörgés, a demonstráció ékes eszköze lett.

Trafó, május 20.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.