Mire tapsra lendülne a közönség tenyere, a látványos koreográfia rendre a darabjaira hull, a ritmust pedig csak a lemezjátszó recsegése szolgáltatja a profi tört ritmusok vagy a nemzeti rap erõfitogtató futamai helyett. Vadromantikától, karneválos ujjongástól, az energikus hiphoptánc hivalkodó kunsztjaitól is mentes az elõadás. Egyszerû fehér házfal a háttér, szárítókötél, gyertya, sivár hátsóudvar a díszlet, maximum a fények "öltöztetik" az elõadást, amelyben egy nõ és öt férfi táncos sportos utcai öltözékben meséli el, hogy nincs szebb jövõ. Ámulatba ejtõ a lendület és a táncosok képességei, de egy pillanatig sem érezhetjük magunkat repetitív unalomba forduló táncpárbajon. A szereplõk fullkontakt akciói a bandaháborúk és a családon belüli erõszak sokkoló jeleneteit, a kábítószertõl elfajzott élet szomorú képeit mutatják fel. Meglehetõsen színes világ ez mégis, mozgásban lévõ, sokrétegû. Taís Vieira koreográfus, valamint Paulo Azevedo rendezõ erre alapított társulatot. Maguk köré gyûjtötték a különbözõ hátterû fiatal táncosokat, finomították a mozdulataikat, lekottázták a rejtett társadalmi dinamikákat, és ebbõl építettek templomot. A lázas vitustánc, a töredezetten egymásra épülõ szinkronmozgások, a dramatizált duettek lettek a zsoltáraik. A megvilágosodásra éhes sötét falak közé vetõdõ fényfolyosók, a por formájú kábítószert felelevenítõ szûk fénycsíkok erõsítik a narkotikus drámát, élesítik a társadalmi látleletet. A brutális tánc itt a brutalitás elleni könyörgés, a demonstráció ékes eszköze lett. Trafó, május 20. *****
tánc - LÁZ (FEBRE)
A brazil Membros Company hiphop-táncelőadása szociális és politikai anziksz, szeretettel és hittel Dél-Amerikából. Zenés-táncos üzenet a távoli, egzotikus világból, amely a napfényes szegénységről, erőszakról és szegregációról tudósít, s ehhez az érintett fiatalokhoz legközelebb álló mozgásrendszert, az utcai táncot használja eszközül.
A brazil Membros Company hiphop-táncelõadása szociális és politikai anziksz, szeretettel és hittel Dél-Amerikából. Zenés-táncos üzenet a távoli, egzotikus világból, amely a napfényes szegénységrõl, erõszakról és szegregációról tudósít, s ehhez az érintett fiatalokhoz legközelebb álló mozgásrendszert, az utcai táncot használja eszközül.
