A szerk.

A nemzet disznaja

A szerk.

A képet mindenki ismeri. Világhírű lett, felkapta az amerikai sajtó is: Pócs János a nemzetközi porondon ismertebb gázszerelő már, mint Mészáros Lőrinc.

De bármilyen ismert is a kép, elmeséljük, hogy nyoma maradjon. Áll a sárban néhány jóember, néhányuknál pohár, s megdicsőült cselédmosollyal pózolnak a kamerának a lábuk előtt egy levágott disznóval, amelyre szép kalligrafikus betűkkel ráírták: Ő VOLT A SOROS!!! Így, csupa nagybetűvel, három felkiáltójellel. Háttérben rozzant utánfutó, édes Erdélyországban járunk, fene tudja, több helyen az írják, valahol Hargita megyében, testvértelepülési buli van a jásziványiakkal. Pócs képaláírása: „Ott már egy disznóval kevesebb van… szmájli Jó étvágyat!”

„Ez a kép és az aláírt kommentár leplezetlen antiszemita uszítás, amely a történelem legsötétebb korszakát idézi. Azt a korszakot, amely azzal kezdődött, hogy embereket fosztottak meg emberi jogaiktól, emberi méltóságuktól, majd emberi mivoltuktól: dehumanizálva őket – szóban, írásban és a legkülönfélébb ábrázolásokon – állatoknak, disznóknak, rágcsálóknak, férgeknek, parazita lényeknek nevezve és mutatva mindannyiukat. Ez az út vezetett oda, hogy a végén marhavagonokba zsúfolva szállítsák el őket haláltáborokba, ahol közel hatmillió ártatlan európai polgárt gyilkoltak meg” – írják a Pócs János fideszes képviselő lemondatását követelő petíciójukban magyar értelmiségiek, jelentős írók, nagyra becsült képzőművészek, tudósok, a szokásos társaság, amelyik nem hajlandó feladni. Hogy összefogásuknak Magyarországon semmi foganatja nem lesz, azt már tudjuk, hivatalos. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Soros-kampány folyik szegény jó Pócs János ellen. S felhasználva e kétségkívül hivatalos formát, elismételte Pócs sajtónak leadott magyarázkodását, miszerint rossz, aki rosszra gondol. Dehogy gondolt itt bárki is Soros Györgyre! Ez a disznó volt soron, hogy írjanak rá valami szépet.

Tényleg, hogy is gondolhatott volna bárki is Soros Györgyre, mikor már hosszú ideje kötésig gázol az ország a Fidesz Soros-kampányában, s mindenki minden áldott nap százszor az arcába kapja, televízióból, rádióból, óriás­plakátról, s persze a vízcsapból is, hogy a gonosz Soros György tele akarja migránsokkal pakolni az országot. Miért? Hogy megerőszakolják a magyarokat, hogy elvegyék a munkájukat, hogy mecseteket építsenek az óvodák helyére. Mert ez a terve. A Soros-terv.

A tiltakozók idézett mondatai pontosan leírják, hogy miről szól maga a kép, de bennük foglaltatik a kép utóélete is, amikor Orbán Viktor startjelére – hogy tudniillik „A disznóvágás ügyei nem tartoznak a kormány hatáskörébe” – a Fidesz párthatáskörben sikálja szét ezt a mocskot, rákenvén az egészet az országra. Nesztek, ez a tiétek, kinek-kinek a tetszése szerint, egyiknek a disznó, másiknak a Soros, rágódjatok rajta!

S itt véget is érhetne a történet, nincs, nem lesz folytatása, hisz azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy valamelyik egyház például megszólalna, hogy talán ezt mégsem kéne. Mikor szólalt meg bármelyik egyház is itt? Pedig hát Pócs derék hívő ember, ha megnézik gyorsan hírhedtté vált Facebook-oldalát, csak dől belőle az advent, templomi beszédének élőben készült felvételét is megosztja a követőivel. Azt mondja Isten házában, hogy így advent idején az ember rendbe teszi magát belülről, meg a szokásos dolgokat. Rendbe tette ő már a disznót is, meg amit a disznóról hazudott a sajtónak, azt is, ővele meg rendben van a papság. Derék, hívő ember.

Szóval csak a hápogni is alig bíró sajtó és a tiltakozó intelligencia maradt. Ők hamar el lesznek intézve annyival, hogy hivatásos rettegők, s már sorolja is a neveket a kormánysajtó, s valóban, mind aláírták a petíciót, akikbe szorult még valami becsület. Ezen túl, a többieknek, nekünk viszont csak a biztos tudás marad, hogy lehet, ezt is lehet. Innentől oké dehumanizálni bizonyos embertársainkat, csak gondosan kell kiválasztanunk őket; mostantól jogos őket állatoknak, disznóknak, rágcsálóknak, férgeknek, parazita lényeknek nevezni és mutatni.

A sorosozás egy darabig még nyilván kitart a Fidesznek, s a leölt feliratos disznókkal fotózkodóknak, de a kérdés már velünk van. Ki következik? KI LESZ A SOROS?

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.