A szerk.

Az Orbán-felár

A szerk.

Bár az április 30-i határidőn már túl vagyunk, lapzártánkkor (kedd délután) a magyar kormány még nem nyújtotta be az ország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét az Európai Bizottságnak.

Gulyás Gergely másfél hete azt mondta, hogy az elsők között leszünk – nos, a 27-ből 14 tagállam már biztosan előttünk jár, de nem ez lesz a legnagyobb bajunk. Ugyancsak Gulyás nyilatkozata nyomán derült ki, hogy az uniós helyreállítási alap Magyarországra jutó közel 5800 milliárd forintjából a kormány csak a 2500 milliárdnyi vissza nem térítendő támogatást hívná le, a 3300 milliárdos hitelkeretet egyelőre nem kérjük.

A kormányzati magyarázat szerint önként mondunk le a pénz több mint feléről, nehogy elszálljon az államadósság. Ezt az érvet érdekes fénytörésbe helyezi, hogy a magyar államigazgatás hónapokig a teljes keret lehívásán dolgozott; a helyreállítási tervért felelős államtitkár már novemberben 6000 milliárdos fejlesztésről beszélt, és 5800 milliárdról szólt a terv április közepén közzétett vázlata is. Orbán inkább azért vághatta vissza az igényelt összeget Ursula von der Leyennel folytatott április 23-i megbeszélésén, mert addigra világossá vált, hogy az eredeti terv nem menne át a Bizottságon. A brüsszeli illetékeseknek két fő kifogásuk volt: bizonyos javasolt projekteket nem tartottak eléggé EU-konformnak (például a privatizálásba belehajszolt egyetemek fejlesztésére szánt közel 900 milliárdot), továbbá úgy vélték, a terv nem reagál a Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásokra, amelyek jegyében egyebek mellett azt várnák el a kormánytól, hogy határozottabban lépjen fel a korrupció ellen, garantálja a bírói függetlenséget és erősítse a versenyt a közbeszerzéseknél.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.