Gulyás Gergely másfél hete azt mondta, hogy az elsők között leszünk – nos, a 27-ből 14 tagállam már biztosan előttünk jár, de nem ez lesz a legnagyobb bajunk. Ugyancsak Gulyás nyilatkozata nyomán derült ki, hogy az uniós helyreállítási alap Magyarországra jutó közel 5800 milliárd forintjából a kormány csak a 2500 milliárdnyi vissza nem térítendő támogatást hívná le, a 3300 milliárdos hitelkeretet egyelőre nem kérjük.
A kormányzati magyarázat szerint önként mondunk le a pénz több mint feléről, nehogy elszálljon az államadósság. Ezt az érvet érdekes fénytörésbe helyezi, hogy a magyar államigazgatás hónapokig a teljes keret lehívásán dolgozott; a helyreállítási tervért felelős államtitkár már novemberben 6000 milliárdos fejlesztésről beszélt, és 5800 milliárdról szólt a terv április közepén közzétett vázlata is. Orbán inkább azért vághatta vissza az igényelt összeget Ursula von der Leyennel folytatott április 23-i megbeszélésén, mert addigra világossá vált, hogy az eredeti terv nem menne át a Bizottságon. A brüsszeli illetékeseknek két fő kifogásuk volt: bizonyos javasolt projekteket nem tartottak eléggé EU-konformnak (például a privatizálásba belehajszolt egyetemek fejlesztésére szánt közel 900 milliárdot), továbbá úgy vélték, a terv nem reagál a Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásokra, amelyek jegyében egyebek mellett azt várnák el a kormánytól, hogy határozottabban lépjen fel a korrupció ellen, garantálja a bírói függetlenséget és erősítse a versenyt a közbeszerzéseknél.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
