A szerk.

Az Orbán-felár

A szerk.

Bár az április 30-i határidőn már túl vagyunk, lapzártánkkor (kedd délután) a magyar kormány még nem nyújtotta be az ország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét az Európai Bizottságnak.

Gulyás Gergely másfél hete azt mondta, hogy az elsők között leszünk – nos, a 27-ből 14 tagállam már biztosan előttünk jár, de nem ez lesz a legnagyobb bajunk. Ugyancsak Gulyás nyilatkozata nyomán derült ki, hogy az uniós helyreállítási alap Magyarországra jutó közel 5800 milliárd forintjából a kormány csak a 2500 milliárdnyi vissza nem térítendő támogatást hívná le, a 3300 milliárdos hitelkeretet egyelőre nem kérjük.

A kormányzati magyarázat szerint önként mondunk le a pénz több mint feléről, nehogy elszálljon az államadósság. Ezt az érvet érdekes fénytörésbe helyezi, hogy a magyar államigazgatás hónapokig a teljes keret lehívásán dolgozott; a helyreállítási tervért felelős államtitkár már novemberben 6000 milliárdos fejlesztésről beszélt, és 5800 milliárdról szólt a terv április közepén közzétett vázlata is. Orbán inkább azért vághatta vissza az igényelt összeget Ursula von der Leyennel folytatott április 23-i megbeszélésén, mert addigra világossá vált, hogy az eredeti terv nem menne át a Bizottságon. A brüsszeli illetékeseknek két fő kifogásuk volt: bizonyos javasolt projekteket nem tartottak eléggé EU-konformnak (például a privatizálásba belehajszolt egyetemek fejlesztésére szánt közel 900 milliárdot), továbbá úgy vélték, a terv nem reagál a Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásokra, amelyek jegyében egyebek mellett azt várnák el a kormánytól, hogy határozottabban lépjen fel a korrupció ellen, garantálja a bírói függetlenséget és erősítse a versenyt a közbeszerzéseknél.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.