A szerk.

Bónuszmumus

A szerk.

Nem kell túl nagy képzelőerő ahhoz, hogy felmérjük, az ingyenreklámon túl nem sokat várhatott Niedermüller Péter, midőn 2020. január 23-án az ATV stúdiójába igyekezett, A nap híre című műsorba.

Az erzsébetvárosi polgármestert, a DK alelnökét eleve nem funkcionáriusi minőségében hívták, hanem okostojásnak. És különben is, a mondott műsor nem arról híres, hogy megizzasztanák benne a vendéget. „Botrányos, meglepő, nagy hatású: terítéken a nap három legfontosabb híre, melyekről három szókimondó vendég formál véleményt kendőzetlen, vitatkozó, vagy éppen humoros hangnemben” – így a beharangozója, de a másik két vendég, Ónody-Molnár Dóra újságíró és Tordai Bence párbeszédes képviselő neve hallatán is borítékolhatta mindenki előre, hogy olyan nagy vita nem várható.

A három közül az volt az egyik „legfontosabb hír”, hogy „Kommunikációs krízissel küzd a Fidesz”. Az ezzel járó, sokat emlegetett orbáni ellenséggyártás kapcsán ragadta el Niedermüllert a hév, midőn ezt mondotta: „ha megnézzük, hogy mi marad, ha lehántod ezeket a gyűlöletvalamiket, amiket fölsoroltunk, a nem magyarok, a mások, a migránsok, a romák (…) akkor ottmarad egy rémisztő képződmény középen: ezek a fehér, keresztény, heteroszexuális férfiak – meg azért nők is vannak közöttük”. S még azt is hozzátette: „Ez azért borzalmas, mert ha megnézzük, hogy a világon mindenütt az úgynevezett fehér nacionalisták miből állnak össze: ebből – mondom csöndesen nektek.”

Mindez sem a műsorvezetőből, sem a vendégekből nem váltott ki különösebb megütközést, s hát olvasói levelek sem tömítették el a csatorna levelesládáját – okkal –, hiszen a képzavar és eredetieskedés ellenére is egyértelmű volt, hogy mire gondol a DK alelnöke. Sőt, egészen biztosak lehetünk abban is, hogy e kedélyes, tét nélküli csevejre másnap a kutya sem emlékezett volna, ha a voltaképp ellenzéki Magyar Hang újságírója – némi nyilvánvaló témahiánytól vezérelve – nem ragadja ki az idézett szövegrészletet, és nem állítja azt, hogy a polgármester „súlyos, kirekesztő kijelentésekre ragadtatta magát”.

Mindez azért fontos, mert a Fidesz-agit­prop csak a Magyar Hang cikke után repült rá Niedermüllerre, és rajta keresztül a teljes hazai ellenzékre. A rég eltűntnek hitt Hatvannégy Vármegye döglött patkányt küldött a polgármesternek, a VII. kerületben megjelentek a Niedermüllert patkányként ábrázoló plakátok, majd az erzsébetvárosi önkormányzat épülete  előtt rendeztek tüntetést a „kirekesztés ellen”, bár az esemény csak abszurd jelszavaiban tért el a szokásos Fidesz-rendezvényektől. Miközben Bayer Zsolt, Hollik István és a többiek arról szónokoltak, hogy ők az üldözöttek, s nem tűrik a kirekesztést, a pride-okról, Orbán-barát tüntetésekről stb. ismerős köpködő, anyázó veteránok azt skandálták: „Rasszisták! Rasszisták!”. Mert hát mindent elviselnek, de a rasszizmust nem szenvedhetik. Közben újság­írókat fenyegettek, a HVG munkatársát leköpték, s volt verekedés is. A tüntetés óta is másodosztályú fideszes megmondóemberek hágnak egymás sarkára nagy igyekezetükben, Gajdics Ottó például azt nyilatkozta, hogy „a bolsevikoktól már megszoktuk, hogy azzal vádolják az embert, amit ők maguk követtek el”.

És ha még ez sem elég, álljon itt a legjobb. Az egykori békemenetek közpénzzel kitömött civiljei pedig egyenesen a római pápához szaladtak panaszra. Nyílt levelükben azt írták meg neki, könnyek között, hogy „az elmúlt napokban folyamatos támadás alatt áll a magyarországi keresztény közösség”. Nehéz időket élünk, szentatyám, reánk törtek a pogány Niedermüllerek! Talán röhögni is lehetne e szánalmas komédián, ha ezzel vége is lenne az egésznek, de amikor azt látjuk, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia – amely gyakorlatilag végigkussolta az elmúlt tíz évet – arról ad ki közleményt, hogy Magyarországon „nyilvánosan általánosítva keresztény embereket bélyegeznek meg hitük és vallási hovatartozásuk miatt”, már azt is gondolhatnánk, hogy itt tényleg mindenki meghülyült, de a papság a legjobban. De nem. Hiszen nem kell ahhoz nagyon éles szem, hogy átlássuk, a cigányok, az ügyvédek, a bírók és az elítéltek után újabb ellenség született: a véres kezű keresztényüldözők. Annak már nincs jelentősége, hogy a Fidesz Niedermüllernek, vagy a Magyar Hangnak köszönje-e meg e bónuszellenséget. Aki ugye az összes eddigi mumusnál jobb, mert valójában bárki lehet.

 

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.