MaNcs 32. évf. 06. sz. (2020-02-06)
Az Európai Unióban valóban a magyar kormány fordítja arányaiban a legtöbb közpénzt kultúrára. E pénzek magas hányada beruházásra megy el, s a ráfordítás óriási része ad hoc kormányhatározatok által ölt testet. A kormánynak kedves projektek mellbevágóan bőkezű támogatásának árnyékában a kultúrmunkások tízezrei ínséges fizetést kapnak, és szűkülnek az autonóm kulturális műhelyek feltételei is.
Nem kell túl nagy képzelőerő ahhoz, hogy felmérjük, az ingyenreklámon túl nem sokat várhatott Niedermüller Péter, midőn 2020. január 23-án az ATV stúdiójába igyekezett, A nap híre című műsorba.
Itt a vagyonbevallási időszak, csőstül jönnek a jó és rossz hírek az állami vezetők kendőzetlen anyagi helyzetéről – mindmegannyi tanulságos eset.
„A módosított Nemzeti alaptanterv új tartalmakkal, szerkezettel, modern eszközökkel járul hozzá a nemzeti önazonosság kialakításához” – mondta múlt pénteken Kásler Miklós miniszter.
Romló politikai megítélését is kompenzálni akarja Orbán Viktor akkor, amikor francia és főleg német hadiipari konszernektől vásárol fegyvereket és eszközöket.
Bár nagyon készültek rá, a január végi tartományi választásokon a szélsőjobb nem tudta bevenni Emilia-Romagnát – nem kis részt a Le Sardine civil mozgalomnak köszönhetően.
Az elmúlt években az Orbán-kormány jelentős összegeket költött a szomszédos országokban élő magyarokra. Riportsorozatunkban annak jártunk utána, hogyan hasznosulnak ezek a hatalmas összegek a határon túl, és hogyan növeli befolyását a magyar kormány Szlovéniában, Szerbiában és Romániában.
Kiszivárgott hírek szerint a kormány titkos határozattal már döntött arról, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum Budapestről Debrecenbe költözik. Az intézmény volt főigazgatóját a döntés körülményeiről és szomorú következményeiről faggattuk.
Kezd láthatóvá válni, mivel jár, hogy a korábban állami egyetemként működő Corvinust kiszervezték egy alapítványhoz. Az új vezetők menedzsmentszemlélete ütközik az egyetemi autonómiával, és viták övezik a bérmegállapodásokat is.
A Magyar Tudományos Akadémia új vezető tisztségviselőket választ májusban. A tét nagy: mi lesz az új, a kutatóhálózatától a kormányzati önkény által megfosztott MTA új funkciója, és megmenthető-e az intézmény az elsorvadástól?
Egyszerre kiváló regény és felbecsülhetetlen értékű kordokumentum Az utazó. 1938 novemberében, a Kristályéjszakát követő hetekben vetette papírra a Németországból három évvel korábban elmenekült szerző, így jó eséllyel nevezhetjük a náci pogromok egyik első irodalmi feldolgozásának.
Musicalszínészből lett a Kurt Weill-dalok, a berlini kabaréslágerek, a francia sanzonok és Marlene Dietrich örökzöldjeinek értő tolmácsolója. Élete alkonyán az idős díva rá is csörgött, háromórás telefonbeszélgetésük adta az ihletet a Randevú Marlenével című előadáshoz, amellyel február 13-án a Müpában szerepel.
Az orosz származású, hétéves kora óta Magyarországon élő muzsikus nem zárkózik be a hangszerére írt klasszikus repertoár világába. Schubert Téli utazásának zongoraszólamát írta át hárfára, s Baráth Emőkével február 8-án és 10-én adja elő újra.
A rocktörténet számos izgalmas, némi túlzással mágikus évet ismer. Ilyen volt 1977 is, amikor végképp nyilvánvaló lett, hogy az alig néhány éve kezdődött punkrobbanás hány és hány izgalmas punk utáni irányzatnak nyithat teret.
Ritka, hogy egy új hangjáték premierje olyan sajtófigyelmet kapjon, mint amilyen most az Obiectiva Theodora bemutatóját kísérte.
A mű ismerős, a szerzői név ellenben ismeretlen: a bulvárvígjátékoknál amúgy korántsem szokatlan képlet Abe Burrows és az ő Kaktuszvirága esetében jószerint törvényszerűnek tekinthető.
Groteszk politikusfestményei nagy népszerűségnek örvendenek, de vannak, akik ebbéli munkásságában a dörgölőzést látják. A művész nem pihen, most épp Borkai Zsolt történetét festi, nemrégiben pedig a Tudósokkal tartott lemezbemutatót. A műtermében, festményei között beszélgettünk.
Veszprém lesz 2023-ban Európa kulturális fővárosa. A Paradigma Ariadné építészstúdió ennek keretében szervezett építészeti témájú kulturális eseményeket a városban.
Minden élelmiszer csomagolásán akkurátusan feltüntetik, mennyi kalóriát tartalmaz. De érdemes-e számolgatni?
Soha korábban nem kértünk ennyi bocsánatot, és soha nem tulajdonítottunk ekkora jelentőséget neki, legyen szó személyes, társadalmi vagy államközi sérelmekről. De mi is az a megbocsátás, és miért nem elvárható?
Nyilván mindenkinek az életében eljön az az idő, amikor a saját szüleire kezd hasonlítani, és elhangzik a szájából a rettegett mondat, miszerint „régen minden jobb volt”.
