A szerk.

Meg van értve?

A szerk.

Itt a vagyonbevallási időszak, csőstül jönnek a jó és rossz hírek az állami vezetők kendőzetlen anyagi helyzetéről – mindmegannyi tanulságos eset.

De essünk először túl a rossz híreken, hisz minden jó, ha jó a vége, bár azt azért mégis nehéz feldolgozni, hogy Magyarország miniszterelnökének nincs egy kanyi forint megtakarítása. Mi lesz így a miniszterelnök úrral, ha beüt valami, elromlik például a mikró, mert az ördög nem alszik? Ma már hatvan-nyolcvanezer egy épp csak rendesebb darab, grillfunkcióval. Tavaly még volt megtakarítása (tehát a szó szoros értelmében) szegény miniszterelnök úrnak, nem sok, nem hivalkodó összeg, inkább puritán, de biztosnak tűnt. Kis híján egymillió-négyszázezer forint, azért már egy megkímélt állapotú Dacia Logant is lehet venni, megbízható kereskedőtől, dokumentált km-előélettel (149 255 km), tavaly múlt épp tízéves. Dustert sajna nem találtunk ilyen alacsony áron, de hiába is keresnénk, odalett a megtakarítás, se kocsi, se mikró, jól nézünk ki. Szerencsére ismerjük miniszterelnök urat, ő nem adja fel, az idén majd összeszedi magát egy kicsit, mert ebben a mai világban az fontos. Addig meg, ha komoly a baj, Mészáros Lőrinc elsejéig biztos kisegíti.

Áder Jánosnak egyenesen kölcsönt kellett felvennie, sokan járunk ebben a cipőben, neki lakásra kellett. Nem lesz könnyű törleszteni azt a 45 milliót, pláne az ő korában. Ráadásul ezért csak a lakás ötven százaléka az övé. Szorítunk elnök úrnak is, bár neki akad némi megtakarítása, úgyhogy csak kigazdálkodja valahogy.

Szerencsére Rogán Antalnak nincs ilyen gondja, de ő épp elvált szegény, úgyhogy pénz aligha vigasztalja. Pedig ha a pénz tudna vigasztalni, akkor Rogán Antal nagyon meg lenne vigasztalva, mert bő 800 millió forintot takarított be tavaly, ami azért már elég szép summa. Igen ám, de ehhez el kellett adnia a híres Pasa parki haciendáját, amihez annyi szép emlék kötötte. Nagy bajában az üzleti érzéke legalább nem hagyta cserben, volt esze Mészáros Lőrinc valamelyik alsó leágazásának passzolni el a kecót, ahogy az értő sajtó írja, „aranyáron”. A 2 és fél milliós négyzetméterár még önmagában sovány vigasz lenne, csakhogy Rogán Antal bánatában nemhogy magát találja fel általában, de mindig valami mást is. Legyünk őszinték, Rogán Antal örömében és bánatában is feltalál valamit, ő már csak ilyen, pörögnek a fogaskerekek abban a nyughatatlan agyában. Lehet irigykedni, de tedd a szívedre a kezedet, nyájas olvasó, te mit találtál fel tavaly? Látod, jobb, ha hallgatsz. Hogy Rogánnak majd’ kétszázmillát hozott az aláíró gép, amit kifundált? Még alul lett fizetve! Majd ha a hazudógépet is felfedezi, akkor lesz a nagy kaszálás.

Meg még ilyen kicsiségek. Nehogy már azon akadjunk fenn, hogy Varga Judit csak tavaly 7 és fél milliócskát airbnb-zett össze. Kinek a szemét csípi, hogy Lázár János 2019-ben megszerezte 34. jubileumi ingatlanját? Mindig csak az az irigység.

Pláne, hogy vannak itt zaftosabb esetek is! Mi van például Gyuri bohóc balatoni nyaralójával? Amikor Gödölye, a másik bohóc az egész éves gázsijából csak egy arcképes fürdőbérletet tudott venni, pedig nem is szeret mosakodni. Hm? Erről miért nem beszélünk? Miért nem szerepel a műlovarnő vagyonbevallásában az eltitkolt nercbunda? Hogy van az, hogy az állatidomárnak még az elefántja is lecserélte tavaly a Mercijét újra? Önök elhiszik, hogy a légtornász a levegőből él? Na, ugye.

Valószínűleg az lehet itt a baj, hogy még a kormánysajtóban is rosszul mutatna, ha a kormány egy tollvonással megszüntetné a törvényt, mely évenkénti vagyonbevallásra kötelezi az állami vezetőket. Odalenne az átláthatóság. A rossz sajtó meg nyilván Orbán Viktor halála. Így kellett keresni valami jobbat, valami olyasmit, amit már kitaláltak előtte a világban, mert Orbán, ellentétben Rogánnal, nem feltaláló. Mert az azért elég mérsékelten eredeti ötlet, hogy csináljunk cirkuszt az egész vagyonbevallásból. De mégis ez tűnik a legmegengedőbb, legjóhiszeműbb forgatókönyvnek. Hisz kétségkívül szemhunyás, már-már mentegetés cirkusznak nevezni a vagyonbevallás jelen rendszerét. Annál sokkal többről, sokkal durvábbról van szó.

Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak az aktuális (meg az összes eddigi) vagyonbevallása azt üzeni az ő szeretett nemzetének, hogy nesztek, töröljétek ki vele a seggeteket! Belenéznétek a bugyellárisomba, szemtelen csürhe, csak azért, mert törvény van róla? Törvény? Milyen törvény? Menjetek innen!

S ami eztán, lejjebb jön, a többi körülötte, alatta, a Rogánok, Áderek és Lázárok, na, csak az a cirkusz. Ahhoz kellenek, hogy teljes legyen az üzenet. Vagytok ti, s vagyunk mi. Meg van értve?

 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

A puritán

A puritán már kora gyermekkorában nagyon puritán volt. Mondták is a pedagógusok a szülői értekezleten, hogy jó gyerek, csak egy kicsit puritán. Aztán, az értekezlet végén, hogy ne hallja a többi szülő, Aranka néni megsúgta, valójában a puritán a legpuritánabb az osztályban, meglehet, az egész iskolában, jobb lesz, ha odafigyelnek rá.

Költözik a hivatal

Lassan tíz éve jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Várnegyedbe kell költöznie, a „Budapest I. kerület, Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanba”.

Fájni fog

A tengerentúlon immár hivatalos forrásból is áradnak az oltásszkeptikus sugalmazások, amelyeket egy gyanús vizsgálat hivatott alátámasztani. Az ilyesfajta nemzetközi példák itthon is felerősítik az oltáskerülők hangját.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.