A szerk.

Egyedül, bután

A szerk.

A lapzártánk előtti napon, február 15-én zajlott a visegrádi négyek ünnepélyes tanácskozása, megjelent Bohuslav Sobotka, Beata Szydło, Robert Fico és Orbán Viktor, a fő téma az volt, hogy merre legyen az arra a menekültválság kérdésében.

Meghívták még a bolgár kollégát, Bojko Boriszovot, és a macedón államelnököt, Ivanov Gjorgét is. A két balkáni srácnak az lett volna a szerepe, hogy sírva könyörögjenek a négyeknek egy szép kerítésért a görög–macedón és a görög–bolgár határra, azok meg demonstratíve támogassák őket ebben, szóval és tettel is akár, eszközállománnyal, élő erővel, diplomáciai izomzattal. Ez lenne az ún. B terv, melynek lényege az Európai Unió határainak lezárása: ne jöjjön egy menekült sem sehonnan, ha jönne, ne engedjék neki, fordítsák vissza. A B terv mellékterméke Görögország (és/vagy Törökország) menekültekbe fullasztása lehet, hiszen a terv az unió határait Görögország északi hatá­ra­in zárná le, de erről sajnos Görögország tehet, hisz eddig is neki lett volna a dolga a menekültek regisztrálása, menekültkérelmük elbírálása, majd visszaküldése vagy nem visszaküldése. De Görögország tojt erre, a menekülteket egyszerűen tovább diszponálta észak felé, most magára vessen. Görögország persze még megjavulhat, javuljon is, segítsünk is neki azzal, hogy mi – az unió vagy a NATO – őrizzük a déli tengeri hatá­rait, de addig is tanuljon mórest.

Ezt a B tervet többé-kevésbé Orbán Viktor fémjelzi, legalábbis ő beszél róla a legnyíltabban, és ő jár elöl az A terv fikundázásában is. Az A tervet a német kormány, leginkább Angela Merkel fémjelzi, de momentán – kedd délután – még mindig ez a hivatalos uniós politika, amit egy török–uniós megállapodás is rögzít, legalábbis egyes részleteiben. Ez a menekülthullám csillapítását nagy vonalakban úgy képzeli el, hogy Törökország pénzt kap az uniótól a főként a szíriai háborúk elől menekülők ellátására, hogy azok ne akarjanak tovább jönni Európába. Akik meg mégis akarnak, vagyis menekültstátuszért folyamodnak, azok folyamodványát Törökországban vagy Görögországban az erre a célra létrehozott menekülttáborokban, szervezett és méltányos eljárás során bírálják el. A menekültstátuszt elnyerőket az uniós országok a kvóta szerint osztanák el, ebben a részvétel önkéntes. Az elképzelés – ami ennél persze jóval bonyolultabb, különösen a görög–török menekültpingpongra vonatkozó, kardinális része – fő erénye, hogy valamelyest ellenőrizhetővé, kezelhetővé és legálissá teszi a migrációt, és valamelyest kihúzza a talajt az embercsempészek alól is. Az is az egyik előnye, hogy megvalósulása esetén nem kell a menekülőket nagy számban belelőni a tengerbe. De az A terv is tartalmazza a görög határőrizet felbikázását. Az heves politikai viták tárgya a tagországokon belül és közöttük is, hogy legyen-e felső határa az unió által befogadható, illetve befogadandó menekülteknek. Mennyien jöhetnek összesen? Háromszázezren? Egymillióan? És miért pont annyian? A nemzetközi menekültjog nem ismer ilyen limitet, az azt mondja ki, hogy a részes államoknak kötelességük menekültstátuszt adni azoknak, akikről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a lakhelyükön veszélyben forog az életük.

A visegrádi négyek bulija hétfőn, február 15-én kellőképpen homályos közös közlemény kiadásával ért véget, de inkább az A terv mellett foglaltak állást, legalábbis annyiban, hogy az unió és Törökország közötti együttműködés kiaknázását jelölték meg az első számú iránynak. Kis szépséghibája, hogy az aláírók fenntartották a kötelező kvótarendszerrel szembeni „negatív álláspontjukat”, és szükségét érezték a „back-up plan”, a segédterv felvillantásának, arra az esetre, ha a török vonal mégis bedől.
A „back-up plan” mibenlétéről – a kerítésről Görögország északi határain – a dokumentum tapintatosan nem szól, de hát nem is kell neki, hisz mindenki tudja, miről van szó.

Orbán Viktor a csúcs előtt egy percig nem csinált titkot abból, hogy az A terv ellen megy, annak az elsüllyesztésére akar koalíciót kovácsolni a V4-ből: a Fidesz-frakció lillafüredi miheztartásán „titkos német–török paktumról” beszélt, és félmillió kötelezően az unióban letelepítendő bevándorlóról (elítélte ezeket); és tudottan ő a macedón–görög és a bolgár–görög kerítés – mindenféle kerítés – legnagyobb barátja is. De az is jól látszik, hogy hétfőn nem sikerült az áttörés. Az A terv ellen menni azt jelenti, hogy Angela Merkel válságkezelő erőfeszítései, de még inkább Angela Merkel ellen menni: és Orbán hétfői tárgyalópartnereinek együtt és külön-külön is jó okuk lenne arra, hogy ebben ne kövessék a mi fiunkat. A schengeni övezetben maradás a legnyomósabb közös ok – hisz napról napra jobban látszik, hogy azok az országok maradhatnak majd meg a határ nélküli Európában, amelyek vállalják a menekültválság közös rendezéséből rájuk háruló feladatokat és terheket; a többiek mehetnek a világ faszára. Orbán után a második legkeményebb versenyző Robert Fico volt – de Szlovákia az eurózóna tagja, virágzását nem kis mértékben köszönheti ennek, s ez be is határolja a szlovák kormány mozgásterét. Boriszovot, a bolgár kormányfőt vasárnap – egy kormányközeli lengyel portál híre szerint – maga Merkel figyelmeztette telefonon, hogy ne csináljon őrültséget. (Boriszov Prágában a görög–bolgár kerítés ellen szólamlott fel: köszöni, nem kéri.) Az új lengyel kormánynak mostanában sok baja lett Berlinnel, ez tény – de anélkül, hogy Kaczyńskiék át akarnák játszani országukat az orosz térfélre (és ez igen meredek, minden alapot nélkülöző feltételezés lenne), nincs az a józan ok, amiért Merkel bukását akarhatnák kiprovokálni. Bármelyik lengyel kormánynak a Moszkvával szemben békülékenyebb utód megjelenése valóságos rémálom lehet – a mértéken felüli német–orosz barátságról, ugye, nincsenek jó tapasztalataik. Lengyelország elemi biztonságpolitikai érdeke az unió és a NATO cselekvőképességének megőrzése – és Törökország talpon maradása: ezt a B terv sajnálatos módon ugyancsak nem tartalmazza.

Azért persze nem kezeskedünk, hogy mindez a jövő héten is igaz lesz, a kelet-európai önsorsrontó ostobaság tartalékai kimeríthetetlenek – de az unió idő előtti összerogyasztását miniszterelnökünk egyetlen hétfői pajtása sem ambicionálja. Egyiknél sem volt a farzsebben Putyin elnök kis ajándék fésűje! Ezért lehet, hogy Orbán dolgavégezetlenül jött haza; s talán e fölötti zavarában beszélt a végítéletről, 36 millió, Európa kapuit döngető menekültről, meg arról, hogy hatalmas menekülthullám érkezik mindjárt Ukrajnából is. (Vajon honnan szedhette ezt? Ki mondhatta ezt neki?)

A hétszentségit! Néhány notórius félfasiszta európai disznó rokonszenvét nem számítva megint egyedül maradtunk.

És ez most inkább jó hír, mint rossz.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.