A szerk.

Fájjon Bicskéig

A szerk.

A magyar állam egyre mélyülő diszfunkcionalitása, az 1990 óta nem tapasztalt nemzetközi térvesztés idején Orbán Viktor a hétvégi fideszes dzsemborin azt találta mondani, hogy már nem elég gyurcsányozni, hanem a szakpolitikai vitákat is meg kell nyerni.

Mindez arról jutott az eszébe, hogy a részben a saját hülyesége, részben pedig a kétharmados parlamenti többség miatt tehetetlen eddigi ellenzék mellett (és egyre inkább helyett) feltűnt egy kormányt váltani kész erő, amely cirka hat hónap alatt tényezővé vált a belpolitikában. Orbán elszólása azt tette nyilvánvalóvá, amivel 2010 vége, de legkésőbb a Covid-járvány óta mindenki, aki hajlandó és képes a legkisebb intellektuális erőfeszítésre, tökéletesen tisztában van: nincs következetes kormányzás, nincsenek hosszú távú elképzelések, a legendás „pillanat uralása” az egyetlen szervező erő; a legfontosabb ügyekben is ad hoc döntések születnek – így pedig nem lehet országot kormányozni, közoktatást, népegészségügyet, szociálpolitikát stb. vinni. Mert el ne feledjük: Orbán kötcsei vallomását sem a kórházak szörnyű állapota motiválta, hanem az, hogy Magyar Péter egy hőmérővel a kezében láthatóvá és átélhetővé tette ezt a katasztrófát.

Orbán Viktor tehetsége mindig is a káosz előállításához és meglovagolásához volt elegendő, nem pedig a hosszú távú, konszenzusokon alapuló építkezéshez. A magyar állam 2010-es foglyul ejtése után iszonyatos mennyiségű erőforrás ment el annak a látszatnak a fenntartására, hogy Orbán tud kormányozni, Magyarország jóléte csakis az ő hatalomban maradásának a függvénye. Az ehhez szükséges fedezetet azonban sosem a saját vezetői és embereinek a szakmai tehetsége biztosította: 1998 után azt a gazdasági előnyt herdálta el, amelyet Bokros Lajos (sajnos, csak részleges) reformja alapozott meg; 2010-re Bajnai Gordonék nagyrészt kijavították elődeik mulasztásait, utána pedig az uniós támogatások miatt kábíthatta sikerrel a társadalom erre fogékony részét a propaganda azzal, hogy a soha nem látott fejlődés kizárólag a jó kormányzás „eredménye”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.