A szerk.

Fájjon Bicskéig

A szerk.

A magyar állam egyre mélyülő diszfunkcionalitása, az 1990 óta nem tapasztalt nemzetközi térvesztés idején Orbán Viktor a hétvégi fideszes dzsemborin azt találta mondani, hogy már nem elég gyurcsányozni, hanem a szakpolitikai vitákat is meg kell nyerni.

Mindez arról jutott az eszébe, hogy a részben a saját hülyesége, részben pedig a kétharmados parlamenti többség miatt tehetetlen eddigi ellenzék mellett (és egyre inkább helyett) feltűnt egy kormányt váltani kész erő, amely cirka hat hónap alatt tényezővé vált a belpolitikában. Orbán elszólása azt tette nyilvánvalóvá, amivel 2010 vége, de legkésőbb a Covid-járvány óta mindenki, aki hajlandó és képes a legkisebb intellektuális erőfeszítésre, tökéletesen tisztában van: nincs következetes kormányzás, nincsenek hosszú távú elképzelések, a legendás „pillanat uralása” az egyetlen szervező erő; a legfontosabb ügyekben is ad hoc döntések születnek – így pedig nem lehet országot kormányozni, közoktatást, népegészségügyet, szociálpolitikát stb. vinni. Mert el ne feledjük: Orbán kötcsei vallomását sem a kórházak szörnyű állapota motiválta, hanem az, hogy Magyar Péter egy hőmérővel a kezében láthatóvá és átélhetővé tette ezt a katasztrófát.

Orbán Viktor tehetsége mindig is a káosz előállításához és meglovagolásához volt elegendő, nem pedig a hosszú távú, konszenzusokon alapuló építkezéshez. A magyar állam 2010-es foglyul ejtése után iszonyatos mennyiségű erőforrás ment el annak a látszatnak a fenntartására, hogy Orbán tud kormányozni, Magyarország jóléte csakis az ő hatalomban maradásának a függvénye. Az ehhez szükséges fedezetet azonban sosem a saját vezetői és embereinek a szakmai tehetsége biztosította: 1998 után azt a gazdasági előnyt herdálta el, amelyet Bokros Lajos (sajnos, csak részleges) reformja alapozott meg; 2010-re Bajnai Gordonék nagyrészt kijavították elődeik mulasztásait, utána pedig az uniós támogatások miatt kábíthatta sikerrel a társadalom erre fogékony részét a propaganda azzal, hogy a soha nem látott fejlődés kizárólag a jó kormányzás „eredménye”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.