A szerk.

Páter és a farkas

A szerk.

Megint lebukott egy pap. Valójában nem is egy pap bukott le, hanem három – egyszerre.

Egyszerre, de nem társtettesként: mindegyik járta a maga bűnös útját. Kettő most pedofil bűncselekmények vádjával néz szembe, a harmadik a törvény betűje szerint nem is követett el bűncselekményt, mégis az ő bukása sikerült a leghangosabbra. Aligha véletlenül. Leginkább azért, mert őt közvetlenül a miniszterelnöki iroda ablakán hajították ki. A két pedofil a NER kispapja volt, Bese Gergő exatya viszont a Karmelita kolostor többszörös felszentelője, közkedvelt szélsőjobboldali véleményhuszár, a kormány és a NER apologétája, állami vezetők fidélis cimborája, aki közmegszólalásaiban, amikor épp nem a kormány csecsén csüngött, nagy kedvvel mutatta magát a melegek kérlelhetetlen ostorának. S ilyetén élt kettős életet. Nappal körmölt, de este újra zenélt.

Holnap megint lebukik majd egy pap. Vagy megint három egyszerre. Mert nincs akkora szőnyeg, mely alá a mocskuk beférne. S holnap megint nem történik semmi. A miniszterelnök megrántja a vállát, hogy én kálvinista vagyok, bízom a papságban (miután az egyiket épp defenesztrálta, miért?), kérem a következő kérdést. Arra hirtelen már nem is emlékszünk, hogy mit mondott akkor, amikor Balog Zoltán református pispek bukott le egy pedofil bűnöző bűnsegédjének kimentésében vitt főszerepe jutalmaként. Azt, hogy én nem olyan kálvinista vagyok? Vagy inkább nem mondott semmit? Balog mindenesetre még mindig püspök, igaz, ő nem is lépett fel pornófilmekben, se melegekben, se hidegekben. Ő csak egyengette egy bűnös tetteinek következményei elől menekülő gyerekbántalmazó útját a szabadság felé. Szöktetett valakit, aki prédálta a közjószágot. Ha egyáltalán ő szöktette. S nem például az, aki eddig bevédte Besét, s most ejtette – már ha van ilyen figura a NER-es sakktáblán egyáltalán. Ez is egy magyar csoda, Balog úgy vitte el a balhét, hogy nem vitte el.

Mindkettő, előbb Balog, most Bese (még előbb Szájer József, még előbb az anyánk összes NER-es kínja) a rendszer hamisságának váltak a jelképeivé. Hármójukat nyugodtan fel lehetne pakolni egy egész szoborcsoport élére a Gellért-hegy tetejére, a talpazatukra egy minden eddiginél nagyobb és művészibb keresztet biggyesztve, s akár rovásírással is ki lehetne oda írni, hogy ez itt a gátlástalan hazudozás szobra. Akkor sem történne semmi az égvilágon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.