Most, hogy a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa 16:2 arányban úgy találta, hogy a csaló Schmitt Páltól el kell venni a doktori címet, most, hogy a Magyar Nemzet szíves közvetítésével a főnökei is elküldték Magyarország tolvaj államfőjének a selyemzsinórt, hiába is handabandázott Szöulban a legnagyobb honi hazug, hogy ő márpedig marad, Schmitt Pálnak minden valószínűség szerint mennie kell. (Cikkünk megjelenése óta adott első interjújában Schmitt Pál azt MTV-nek az állította március 30-án, hogy ő márpedig nem mond le.)
De ne legyenek illúzióink, nem szabadulunk ilyen könnyen (háromhavi gyalázat árán) tőle. A tolvaj, csaló, hazug Schmitt Pál velünk marad még jó darabig, hiszen kisdoktori aláírása továbbra is ott díszeleg Magyarország új alaptörvényén. Ami mellesleg pontosan ugyanolyan, mint az aláírója.
Ezentúl tehát minden kisdiák, minden érettségiző kap a magyar államtól emlékeztetőül – hogy egy életre megjegyezze, hogy hol kell leélnie az életét – egy nagydarab hazugságot. A dr. főtolvaj aláírásával szentesítve.
Figyelmébe ajánljuk
Büntetőügy tárgya lett a fővárosi kormányhivatal vezetőjének balatoni telekrendezése
A fejünkre nőttek
Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) mára köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.
Tökéletes egyenlőség
Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.
A rossz dolog
Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.
Perkusszív vérvonal
A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.
Suttogó szó-képek
- Dékei Krisztina
A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.
Fejszék és haszonnövények
- Molnár T. Eszter
A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.
Vasárnap az írek elleni meccs pont addig tartott, ameddig
Megtörténhet-e, hogy egy körzetet, ahol tiszás és ellenzéki jelölt is indul, megnyer a Fidesz?
Mitől különleges a MáSzínház Ha én… című előadása?
Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál
- Domány András

