Gratulálunk, elnök úr!

A szerk.

Egy érdekes mondat szerint a Georgiev és Schmitt munkája közti egyezés „több esetben indokolt”. Akkor más esetekben nem indokolt? Ha nem, az nem probléma esetleg mégis? Az indokolatlan egyezés is megfelel a korabeli követelményeknek?

Jól van, ez is megvolt. Lehet hátradőlni és röhögni, hosszan, szívből, derűsen. A naivabbak, a vén reakciósok, akik még mindig nem értik a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, azt hitték, hogy majd pont itt megálljt lehet parancsolni a folytonos hazudozásnak. Hogy ez most tényleg sakk-matt helyzet. Mert hát arra, ami magától értetődően, mindenki számára láthatóan fekete, csak nem lehet már azt mondani, hogy fehér. Pedig már miért ne lehetne, mibe van az a tudós uraknak, azt mondják, aláírják, kész, mindenki mehet a dolgára, nincs itt semmi látnivaló.

A ma közzétett jelentés leszögezi, hogy a vonatkozó munka nem lopáson, a francokat, hanem fordításon alapul. Valljuk be, ezt Szijjártó Péter sem mondhatta volna szebben. Kukacoskodhatnánk is, persze: senki nem mondta meg Schmittnek a jelentés szerint, hogy ha nem saját munkáját adja be, hanem egy olyat, ami „fordításon alapul”, az aggályos lehet esetleg, főleg akkor, ha épp nem köztársasági elnök az ember. „Így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.” Az, hogy az egyetem elmulasztott szólni, szakmai hiba volt szerintük. (Még önmagukat is leköpik, csak ezt a szerencsétlent mentsék valahogy). Ugyanakkor megjegyzik, hogy a disszertáció „formailag megfelelt… a Testnevelési Egyetem gyakorlatának”. Akkor mi a baj, miért „vétett” az egyetem „szakmai hibát”? Megfelelt, vagy nem felelt meg? Egy érdekes mondat szerint a Georgiev és Schmitt munkája közti egyezés „több esetben indokolt”. Akkor más esetekben nem indokolt? Ha nem, az nem probléma esetleg mégis? Az indokolatlan egyezés is megfelel a korabeli követelményeknek?

De vidámabb nap ez annál, mint hogy a kákán is csomót keressünk. Inkább nézzük meg, milyen lehetőségeket tartogat a dolgok ilyetén állása számunkra. Most, hogy immár nemcsak pontosan tudjuk, hanem papírunk is van róla, mire jó és mennyit ér a magyar felsőoktatás, divatba jöhetnek másként, például státusszimbólummá válhatnak a doktori fokozatok: olyan lesz, mint régen a Jókai-összes. Ha valaki a „nemzeti középosztályhoz” kíván tartozni, nem árt, ha vásárol magának egyet.

A magyar felsőoktatás presztízse nem számít. Kis lépés korlátozni a keretszámokat: az egész kócerájt úgy, ahogy van, be kéne zárni most már. Ezek után is fenntartani tényleg nincs semmi értelme, színtiszta pazarlás, pedig bőven volna helye a pénznek. Legyen ez a Schmitt-összefoglaló a hattyúdal, már a szemesztert sem fontos befejezni. Holnaptól oda lehet adni a telkeket és az épületeket Nyergesnek és Simicskának, és akkor megint egy gonddal kevesebb.

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.