Gratulálunk, elnök úr!

A szerk.

Egy érdekes mondat szerint a Georgiev és Schmitt munkája közti egyezés „több esetben indokolt”. Akkor más esetekben nem indokolt? Ha nem, az nem probléma esetleg mégis? Az indokolatlan egyezés is megfelel a korabeli követelményeknek?

Jól van, ez is megvolt. Lehet hátradőlni és röhögni, hosszan, szívből, derűsen. A naivabbak, a vén reakciósok, akik még mindig nem értik a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, azt hitték, hogy majd pont itt megálljt lehet parancsolni a folytonos hazudozásnak. Hogy ez most tényleg sakk-matt helyzet. Mert hát arra, ami magától értetődően, mindenki számára láthatóan fekete, csak nem lehet már azt mondani, hogy fehér. Pedig már miért ne lehetne, mibe van az a tudós uraknak, azt mondják, aláírják, kész, mindenki mehet a dolgára, nincs itt semmi látnivaló.

A ma közzétett jelentés leszögezi, hogy a vonatkozó munka nem lopáson, a francokat, hanem fordításon alapul. Valljuk be, ezt Szijjártó Péter sem mondhatta volna szebben. Kukacoskodhatnánk is, persze: senki nem mondta meg Schmittnek a jelentés szerint, hogy ha nem saját munkáját adja be, hanem egy olyat, ami „fordításon alapul”, az aggályos lehet esetleg, főleg akkor, ha épp nem köztársasági elnök az ember. „Így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.” Az, hogy az egyetem elmulasztott szólni, szakmai hiba volt szerintük. (Még önmagukat is leköpik, csak ezt a szerencsétlent mentsék valahogy). Ugyanakkor megjegyzik, hogy a disszertáció „formailag megfelelt… a Testnevelési Egyetem gyakorlatának”. Akkor mi a baj, miért „vétett” az egyetem „szakmai hibát”? Megfelelt, vagy nem felelt meg? Egy érdekes mondat szerint a Georgiev és Schmitt munkája közti egyezés „több esetben indokolt”. Akkor más esetekben nem indokolt? Ha nem, az nem probléma esetleg mégis? Az indokolatlan egyezés is megfelel a korabeli követelményeknek?

De vidámabb nap ez annál, mint hogy a kákán is csomót keressünk. Inkább nézzük meg, milyen lehetőségeket tartogat a dolgok ilyetén állása számunkra. Most, hogy immár nemcsak pontosan tudjuk, hanem papírunk is van róla, mire jó és mennyit ér a magyar felsőoktatás, divatba jöhetnek másként, például státusszimbólummá válhatnak a doktori fokozatok: olyan lesz, mint régen a Jókai-összes. Ha valaki a „nemzeti középosztályhoz” kíván tartozni, nem árt, ha vásárol magának egyet.

A magyar felsőoktatás presztízse nem számít. Kis lépés korlátozni a keretszámokat: az egész kócerájt úgy, ahogy van, be kéne zárni most már. Ezek után is fenntartani tényleg nincs semmi értelme, színtiszta pazarlás, pedig bőven volna helye a pénznek. Legyen ez a Schmitt-összefoglaló a hattyúdal, már a szemesztert sem fontos befejezni. Holnaptól oda lehet adni a telkeket és az épületeket Nyergesnek és Simicskának, és akkor megint egy gonddal kevesebb.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?