A szerk.

Mit tesz a kétharmad hiánya

A szerk.

Az Alkotmánybíróság (AB) hétfői földügyi határozatai kijelölték a kétharmados többségét vesztett kormánykoalíció előtt a határokat.

Éppen ezért nemcsak a nemzeti parkokra vonatkozó döntés érdemes a figyelmünkre, mely szerint alkotmányellenes a parkok védett földjeinek vagyonkezelői jogát elvonó törvénymódosítás, hanem az ún. földbizottságok működését méretre szabó AB-verdikt is. E regionális szervezetek döntenek ugyanis a helyi földforgalomról, például adásvétel vagy bérlet az ő jóváhagyásuk nélkül nem történhet. E – többnyire Fidesz-hű emberekből álló – bizottságok tehát komoly tényezők. Főleg, hogy a földbizottsági állásfoglalást csak a helyi képviselő-testület előtt lehet megtámadni, és utána már nincs jogorvoslati lehetőség. Az AB viszont most kimondta, hogy a földbizottsági döntéseknél is biztosítani kell a bírósági felülvizsgálat lehetőségét. (A bizottságok azon joga viszont nem alkotmányellenes az AB szerint, hogy megakadályozhatják adásvételi szerződések életbelépését.)

Orbán-kompatibilissé változtatása óta az Alkotmánybíróság közvetve először mondott ítéletet arról az erőszakos, a jogállam írott és íratlan szabályait nemegyszer sutba vágó hatalomgyakorlásról, amely nemcsak 2010 óta, de már 1998–2002 között is jellemezte az Orbán-kormányokat. Hogy miről van szó, azt a nemzeti parkok földvagyon-kezelői joga körüli felhajtás jól mutatja. A kormányzat e jogot a Nemzeti Földalapnak adta volna. Amikor e szándék nyilvánosságra került, független szakértők, civil szervezetek, szervezett és alkalmi környezetvédők sora azonmód jelezte, hogy ez még a NER alaptörvényének is ellentmond, lévén a környezetvédelem már elért – és alkotmányosan védett – szintjéhez képest vissza­lépés lenne. Nem számított: a módosítást beterjesztették, ám nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást. A következő körben a már az első Orbán-ciklusban is tapasztalt erődemonstráció következett: a módosítást némi zugjogászkodással feles többséget igénylő szabályként nyomták be újra a plénum elé, és így át is ment. Áder János azonban nem hirdette ki az új törvényt, hanem előzetes normakontrollt kért három pontban, melyek közül kettő a Fidesz–KDNP előbb leírt nyílt pofátlanságára vonatkozott (kétharmadhoz kötött módosítás elfogadtatása feles többséggel, illetve a természetvédelem alkotmányosan garantált szintjének a megsértése).

Az AB, amely éles ügyekben eddig jobbára a rezsim javára hozott határozatokat, ezúttal a sarkára állt. Az okát nem tudjuk – talán az kellett, hogy Áder legyen az indítványozó (aki mégsem holmi állampolgár, hanem az egy­kori „belső kör” egyik tagja, akit személyesen a nagy ember hívott haza államfőnek), talán a törvények ily orcátlan semmibevétele ezúttal az AB tagjainak is sok volt. Ami a lényeg, az említett két pontban az AB igazolta Áder alkotmányos aggályait, így a módosítás e része egyelőre ad acta kerül. (Áder harmadik kifogása azt firtatta, hogy a jogszerűen megkötött, hatályos földbérleti szerződések utólag megváltoztathatók-e ezzel a törvénnyel. E kifogás a testület szerint nem megalapozott.)

A februári veszprémi időközi országgyűlési választás tétje az volt, hogy Orbán Viktor mögött megmarad-e a kétharmados parlamenti többség. Az év végi, év elejei tüntetés- és botránysorozat (netadó, útdíj, kitiltási ügy) hatására a korábban papírformának vélt kormánypárti győzelem hirtelenjében bizonytalanná vált. Ekkoriban szivárogtatták ki a sajtónak névtelen fideszes források azon pártbéli meggyőződést, hogy a Fidesznek igazából már nem létszükséglet az alkotmányozó többség, hiszen a rendszerépítést elvégezték az előző ciklusban, blablabla. De ez a műlazaság már akkor is hamisan csengett. Mert lám, nagyon is szükségük lenne a kétharmadra. Hisz ha megtehetnék, most ugyanúgy módosítanák az alaptörvényt, és utána – immár alkotmányosan – zúznák meg a nemzeti parkokat, ahogy 2010 óta ezt a trükköt jó pár, elsőre alkotmányellenesnek bizonyult törvényükkel eljátszották.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.