A szerk.

Nem dohányzó

A szerk.

Az LMP oligarchák fogságában vergődő kormányról, az MSZP a piac erőszakos újraosztásáról beszél: kiderült, hogy a dohány-kiskereskedelmet átalakító törvény megalkotásában a hódmezővásárhelyi székhelyű Continental dohánygyár is részt vett, amire ráadásul a várost és a Fidesz-frakciót vezető Lázár János még büszke is.

Mindennek dacára meglehet, a jelenlegi kabinet többet tett a dohányzás visszaszorításáért, mint az eddigiek együttvéve. Ha elfogadjuk azt, hogy a dohányost önmagától is meg kell védeni, és mivel a nikotin addiktív, mért ne fogadnánk el, akkor a módszerek ellen sem lehet kifogásunk. A dohányos drágábban és nehezebben férjen hozzá a cigarettához, és minél kevesebb helyen tudja elszívni. Azokban az országokban, ahol sikerült csökkenteni a dohányosok számát, épp ez történt. (Még ha az alsóbb néprétegeket ez a csomag aránytalanul jobban sújtja is, és az ő egészségüket kevésbé védi.) Ezt csinálja ez a kormány is. A jövedéki adó folyamatban lévő emelése és a dohányzás tiltása a vendéglátóhelyeken, a tömegközlekedésben, valamennyi munkahelyen mind olyan intézkedés, ami bizonyítottan csökkenti a dohányosok számát és az elszívott mennyiséget. Miközben a szokásos iparági mellébeszélés, hazudozás és tiltakozás ellenére sem csökkenti a vendégek, az utasok és a dolgozók számát. A kiskereskedelemnek a jelenlegi több tízezer hozzáférési pont helyett mintegy hatezer elkülönített, csak ezzel foglalkozó, nehezebben "bevehető" dohányboltba terelése pedig tényleg arra jó, ami a célja: a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítására.

A magyarázatot keressük: lehet, hogy véletlenről van szó. Ez a kormány a szabad, versengő piac szokásos rendellenességeit nem a szabályozók finomításával, vagy az e piacokat felügyelő állami szervek megerősítésével kezeli, hanem baltával. Különadókkal, a multinacionális cégek változatos vegzálásával, államosítással. Ez rendszerint a kínálat visszaeséséhez és magasabb árakhoz vezet. Most is ez történt: de most ez volt a cél. De azért jegyezzük meg azt is: a dohánypiac torzításáról korántsem tett le a kormány. A jövedéki adó egyes elemeinek változtatása ugyanis nem ugyanúgy hat az alacsonyabb árfekvésű termékeket és arányaiban több vágott dohányt értékesítő cégekre (nos, a Continental pont ilyen), mint a drágább és kizárólag gyárilag előállított cigaretták forgalmazóira. Ilyenkor szokás széttárt karral belesóhajtani a köztérbe, mondván, "a dohánylobbi erősebb volt".

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.

Hova haza?

A térkép sok mindent megmutat. Támpontot ad és útba igazít, ábrázol és leegyszerűsít, a megismerés lehetőségével kecsegtet. Hasznos szerszám, mégis mindig hazudik.

Régen is rossz volt

A Kádár-korszak túlérett periódusában, a diktatórikus rendszer először alig észrevehető, majd egyre gyorsuló bomlása közben már teret kaphattak olyan kutatások is, amelyek a rendszer működésére reflektáltak, néha egyenesen magára a rendszert működtető ipari-gazdasági-pénzügyi elitre koncentrálva.

„Sötétséget inni”

  • Domsa Zsófia

A regény egyszerre felkavaró, fájdalmas és mélyen elgondolkodtató. Nem elsősorban azért, mert újabb részleteket tudhatunk meg annak a házassági válságnak a történetéről, amelybe Karl Ove Knausgård önéletrajzi sorozatai révén több százezer, önmagát olykor kukkolónak érző olvasó kaphatott betekintést szerte a világon.