Miközben az Erzsébet téren két éve egy reménytelen gödör körül araszolgat a forgalom, pár kilométerre onnét túl vannak az első kapavágáson, és minden bizonnyal fel is fogják építeni a világ egyetlen olyan nemzeti színházát, amelynek tervezőjét saját kollégái intézményesen kiközösítették. Itt élünk. Ha ez egy normális ország lenne normális kormánnyal, amelyik a valóságos problémák megoldásán való munkálkodás helyett (na jó, ne ragadtassuk el magunkat: mellett) nem álproblémák kreálásával foglalkozna, akkor nem kéne ilyen mondatokat leírni. Akkor az építészeknek nem kellene jogszabályokat és saját etikai kódexüket bogarászniuk, hogy megvédjék szakmájuk becsületét, hiszen az nem is lenne ilyen látványos ügyekkel, ennyire a világ szeme előtt megsértve. De látnunk kell: azzal, hogy szégyenpadra állítják maguk közül azt, aki ártatlanságot mímelve kokettált a hatalommal, csak a veszett fejsze nyele után kapdosnak. Siklós Máriát kiközösíthetik (ő föllebbez, közben épül az elátkozott ház, ami megjósolhatóan sem a főváros dísze, sem egy markáns építészeti gondolat megtestesítője, sem egy szimpla színházon túlmutató kulturális centrum nem lesz), de a lényegen nem változtathatnak. Korábban kellett volna ébredniük. És nem is csupán az etikai eljárást kellett volna hamarabb tető alá hozniuk az épület engedélyezési procedúrájánál, hanem akkor kellett volna karakánnak lenniük a hatalommal szemben és szolidárisnak pályázati nyertes kollégájukkal, Bán Ferenccel, amikor az Erzsébet térre kitették a stoptáblát. Persze Nemzeti Színházat a fővárosban csak a kormányzat építhet. Ám ha a kormányzat valami rögeszméből kifolyólag egyrészt ostobán cselekszik (leállíttat egy megkezdett munkát), másrészt törvénysértő és etikátlan lépésre készül (meg akarja kerülni az ilyen esetekben kötelező pályáztatást), meg lehet tagadni a közreműködést. Az építésztársadalom nem ezt tette. Megalkuvó kompromisszumot kötött, beadta a derekát, amikor belement abba, hogy legyen meghívásos pályázat. Mikor aztán kiderült, hogy kollektíven átvágták őket, a szekerce után kaptak, hogy megismertessék a számukra elérhető egyetlen nyakkal, a Siklós Máriáéval. Ezt elbaltázták.
Figyelmébe ajánljuk
Az évtized találkozója lehetett volna, de nem történt semmi
„Még nincs deal, de majd lesz” – mondta Trump, miután meghallgatta Putyin hízelgését. Alaszkában vörös szőnyeget terítettek a háborús bűnös elé, aki jottányit sem engedett a céljaiból. Nincs tűzszünet, és a béke sem került közelebb.
Hiába a fapados járat és a szalmakalap, már senki sem hiszi el, hogy betárcsázós internet van Hatvanpusztán
És az antilopok nem azért lettek odarakva, hogy Semjén Zsoltnak ne kelljen svéd gazdálkodókat idegesíteni, ha lőni akar valami egzotikusat.
A folyótól a tengerig? Netanjahu kész befejezni a piszkos munkát
Izrael népszerűsége rohamosan csökken a világban, egyre több figyelem irányul a gázai humanitárius katasztrófára, a politikai elit feje felett a népirtás vádja lebeg. Benjamín Netanjahu azonban úgy érzi, bemehet Gázába, fasiszta minisztere szerint pedig ki sem kell jönnie onnan.
Több gólya volt kíváncsi a karcagi Sámándobra, mint látogató
Kinek és miért éri meg a milliárdokból készült, majd a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városba költöztetett épület? Szubjektív helyszíni riport a „Nagykunság fővárosából”.
Miért nem akar tűzszünetet Orbán Ukrajnában?
Sértett magány
„Az ember nem tehet mást, mint kivonul” – vonul be Andor (az eredetiben: Alceste).
Holt lelkek társasága
A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.
Kaptunk vonalat
Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.
Bobby a zuhany alatt
Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.
