A szerk.

Visszadobta kenyérrel

A szerk.

A Sándor-palota megvédte a magyar népet. De nem! Nem is a derék palota védte meg a magyar népet, hanem maga Novák Katalin személyesen. Kitől védte meg, muszkától, ukrántól, Brüsszeltől? A magyar kormánytól. De nem! Nem is a kormánytól, hanem önmagától: a népet a néptől.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még valamikor márciusban benyújtott egy törvényjavaslatot a „panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról”, mely egymás feljelentésére kapacitálta a nagyérdeműt, nyilvánvalóan azon eszmei megalapozottságból, hogy ez itt úgy is a feljelentők országa, miért is ne adnánk alájuk a lovat. S hogy még nagyobb legyen a honpolgári buzgalom a kijelölt feljelentési pontokon (Atomenergia Hivatal, Közbeszerzési Hatóság, Napsugár Óvoda, leányfalui piac és hasonlók) a magyar életmód védelmében, a benne rejlő politikai nyalánkságok (náci és komcsi bűnök relativizálása, himnuszgyalázás) mellé még egy jó vaskos mézesmadzagot is elhúzott a nép orra előtt a javaslat. Azokat jelentsétek fel, akik bántják a „házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét”, meg akik kétségbe vonják a gyerekek „születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. Tehát nemcsak azt üzente Semjén, hogy kedves nép, ti feljelentők vagytok, hanem azt is, hogy tudom rólatok, hogy rühellitek a buzeránsokat.

Az ellenzék tiltakozott, a parlament a törvényjavaslatot elfogadta, mert a kétharmad is pont így gondolja. Egy, csak egy legény volt talpon vidéken, nem is legény, hanem leány, nem is vidéken, hanem odafent az elnöki palotában, aki a sarkára állott, és petrencés rúdjával megmutatta a törvényjavaslatnak az utat vissza a parlament elé. Indoklásában, ah, Novák Katalin erős szavakat használt! Azt írta például, hogy „nem minden esetben egyértelmű sem az, hogy pontosan milyen magatartások bejelentésére lehetne alkalmazható” ez a törvény, és az sem, hogy „a megtett bejelentések pontosan milyen jogkövetkezménnyel járnának”. Kemény beszéd: nem világos, hogy mennyire kell ahhoz buzulni, hogy a feljelentés jogkövetkezményekkel járjon, s az sem derül ki, hogy hány évet kapnának érte a bűnelkövetők – ez valóban tűrhetetlen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.