A szerk.

Visszadobta kenyérrel

A szerk.

A Sándor-palota megvédte a magyar népet. De nem! Nem is a derék palota védte meg a magyar népet, hanem maga Novák Katalin személyesen. Kitől védte meg, muszkától, ukrántól, Brüsszeltől? A magyar kormánytól. De nem! Nem is a kormánytól, hanem önmagától: a népet a néptől.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még valamikor márciusban benyújtott egy törvényjavaslatot a „panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról”, mely egymás feljelentésére kapacitálta a nagyérdeműt, nyilvánvalóan azon eszmei megalapozottságból, hogy ez itt úgy is a feljelentők országa, miért is ne adnánk alájuk a lovat. S hogy még nagyobb legyen a honpolgári buzgalom a kijelölt feljelentési pontokon (Atomenergia Hivatal, Közbeszerzési Hatóság, Napsugár Óvoda, leányfalui piac és hasonlók) a magyar életmód védelmében, a benne rejlő politikai nyalánkságok (náci és komcsi bűnök relativizálása, himnuszgyalázás) mellé még egy jó vaskos mézesmadzagot is elhúzott a nép orra előtt a javaslat. Azokat jelentsétek fel, akik bántják a „házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét”, meg akik kétségbe vonják a gyerekek „születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. Tehát nemcsak azt üzente Semjén, hogy kedves nép, ti feljelentők vagytok, hanem azt is, hogy tudom rólatok, hogy rühellitek a buzeránsokat.

Az ellenzék tiltakozott, a parlament a törvényjavaslatot elfogadta, mert a kétharmad is pont így gondolja. Egy, csak egy legény volt talpon vidéken, nem is legény, hanem leány, nem is vidéken, hanem odafent az elnöki palotában, aki a sarkára állott, és petrencés rúdjával megmutatta a törvényjavaslatnak az utat vissza a parlament elé. Indoklásában, ah, Novák Katalin erős szavakat használt! Azt írta például, hogy „nem minden esetben egyértelmű sem az, hogy pontosan milyen magatartások bejelentésére lehetne alkalmazható” ez a törvény, és az sem, hogy „a megtett bejelentések pontosan milyen jogkövetkezménnyel járnának”. Kemény beszéd: nem világos, hogy mennyire kell ahhoz buzulni, hogy a feljelentés jogkövetkezményekkel járjon, s az sem derül ki, hogy hány évet kapnának érte a bűnelkövetők – ez valóban tűrhetetlen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.