A szerk.

Visszadobta kenyérrel

A szerk.

A Sándor-palota megvédte a magyar népet. De nem! Nem is a derék palota védte meg a magyar népet, hanem maga Novák Katalin személyesen. Kitől védte meg, muszkától, ukrántól, Brüsszeltől? A magyar kormánytól. De nem! Nem is a kormánytól, hanem önmagától: a népet a néptől.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még valamikor márciusban benyújtott egy törvényjavaslatot a „panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról”, mely egymás feljelentésére kapacitálta a nagyérdeműt, nyilvánvalóan azon eszmei megalapozottságból, hogy ez itt úgy is a feljelentők országa, miért is ne adnánk alájuk a lovat. S hogy még nagyobb legyen a honpolgári buzgalom a kijelölt feljelentési pontokon (Atomenergia Hivatal, Közbeszerzési Hatóság, Napsugár Óvoda, leányfalui piac és hasonlók) a magyar életmód védelmében, a benne rejlő politikai nyalánkságok (náci és komcsi bűnök relativizálása, himnuszgyalázás) mellé még egy jó vaskos mézesmadzagot is elhúzott a nép orra előtt a javaslat. Azokat jelentsétek fel, akik bántják a „házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét”, meg akik kétségbe vonják a gyerekek „születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”. Tehát nemcsak azt üzente Semjén, hogy kedves nép, ti feljelentők vagytok, hanem azt is, hogy tudom rólatok, hogy rühellitek a buzeránsokat.

Az ellenzék tiltakozott, a parlament a törvényjavaslatot elfogadta, mert a kétharmad is pont így gondolja. Egy, csak egy legény volt talpon vidéken, nem is legény, hanem leány, nem is vidéken, hanem odafent az elnöki palotában, aki a sarkára állott, és petrencés rúdjával megmutatta a törvényjavaslatnak az utat vissza a parlament elé. Indoklásában, ah, Novák Katalin erős szavakat használt! Azt írta például, hogy „nem minden esetben egyértelmű sem az, hogy pontosan milyen magatartások bejelentésére lehetne alkalmazható” ez a törvény, és az sem, hogy „a megtett bejelentések pontosan milyen jogkövetkezménnyel járnának”. Kemény beszéd: nem világos, hogy mennyire kell ahhoz buzulni, hogy a feljelentés jogkövetkezményekkel járjon, s az sem derül ki, hogy hány évet kapnának érte a bűnelkövetők – ez valóban tűrhetetlen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.