20 kérdés Pintér Sándorhoz

  • narancs.hu
  • 2013. március 19.

Belpol

Dorosz Dávid, a Párbeszéd Magyarországért pártigazgatójának kérdései a belügyminiszterhez a hétvégi katasztrófahelyzettel kapcsolatban.

Írásbeli választ igénylő kérdés

Dr. Kövér László

az Országgyűlés elnöke részére

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

Magyarország Alaptörvénye 7. cikk (2) bekezdése, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdése és az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 91. § (1) bekezdése alapján „Alkalmatlan emberek látszat-közigazgatása vezetett elkerülhető katasztrófahelyzethez Magyarországon” címmel írásbeli választ igénylő kérdést kívánok benyújtani dr. Pintér Sándor belügyminiszter úrhoz.

Tisztelt Miniszter Úr!

A kérdés hátterében meghúzódó eseményeket sajnos nem kell bemutatnom Önnek. Mostanra a legelzártabb települések lakói is értesültek róla, vagy legalábbis saját bőrükön tapasztalták meg milyen az, amikor a hozzá nem értő emberek kezében van a hatalom, az irányítás, s hogy ez a szakértelemhiány határtalan döntésképtelenséggel párosulva hogyan vezethet odáig, hogy szinte az egész országban március 15-ére (a jelentős mennyiségű havazás és az erős szél következtében) katasztrófahelyzet alakulhatott ki. A mentésben hősies módon részt vevő tűzoltók, rendőrök, mentősök stb. erőfeszítései gyorsabban sikerrel jártak volna, ha nem egy ilyen felkészületlen, a válságért magukat a bajba jutott embereket hibáztató vezetés irányítása mellett kellett volna dolgozniuk.

Fentiek tükrében kérdezem tehát:

1. A meteorológiai szolgálatok napok óta nyilvánosan megismerhető előrejelzése alapján miért nem tettek semmilyen megelőző intézkedést annak érdekében, hogy a katasztrófahelyzetet megelőzzék, vagy annak negatív hatásait a minimálisra csökkentsék?

2. A katasztrófahelyzet kialakulása során miért nem intézkedtek a kamionstop elrendeléséről, a kamionforgalom főutakról való kitiltásáról, parkolókba irányításáról és megfelelő melegedőhelyek előkészítéséről és üzemeltetéséről?

3. Miért nem álltak időben készenlétben a megfelelő mennyiségben hómarók és hókotrók?

4. Miért nem intézkedtek a veszélyeztetett útszakaszok folyamatos, illetve visszatérő takarításáról?

5. Miért nem zárták le az autópályák felhajtóit annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki a több ezer autópályán rekedt ember életét veszélyeztető helyzet?

6. Miért nem tették lehetővé az autópályákon időben a visszafordítás lehetőségét?

7. Miért nem tettek előkészületeket a hadsereg szakalegységeinek bevonására és későbbi szakszerű alkalmazására?

8. Miért nem kapott lényegesen nagyobb hangsúlyt az a figyelemfelhívás, hogy aki 14-én útnak indul, feltehetően az éjszakát is az autójában tölti, tehát milyen szükséges óvintézkedéseket tegyen?

9. Miért nem intézkedtek az állami és magán rádió-, illetve televíziós társaságok kellő felkészítésére és időbeni bevonására?

10. Miért csak a súlyos válsághelyzet beállta után vonták be a Magyar Honvédség szervezetét és eszközeit a mentésbe?

11. Miért nem intézkedtek a bajba került emberek mielőbbi mentésének megszervezésére?

12. A mentési folyamat során miért nem került biztosításra élelem, megfelelő mennyiségű és minőségű védőital?

13. Miért nem kerültek bevonásra olyan szervezetek a mentésbe, melyek megfelelő mozgósítási rendszerrel, készültséggel és jármű-, valamint technikai eszközrendszerrel rendelkeznek alapfunkciójukból eredően is (pl. Készenléti Rendőrség stb.)?

14. Nem gondolja-e, hogy a katasztrófahelyzet bejelentésekor tett alábbi nyilatkozata inkorrekt volt? Nem gondolja, hogy felelős miniszterként a bajban lévőknek ilyen pofátlanul lekezelő mondatok helyett minél előbbi segítségre lett volna szükségük?

„Először is az időjárással nem vagyok elégedett, ez egyértelmű. Azzal, amit az egységek tettek, elégedett vagyok. Azzal, amit az állampolgári fegyelemről beszélünk, azzal megint elégedetlen vagyok.”

15. A Belügyminisztérium által március 15-én kiküldött SMS volt-e a megfelelő lépés, és ha igen, akkor nem kellett volna-e az üzenetnek minimálisan egy segélykérő telefonszámot tartalmaznia?

16. Korrektnek érzi-e, hogy miközben dr. Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató még 2013 elején is sikertörténetként aposztrofálta a szervezet átalakítását, többek között a szervezeti harmonizációt, az újonnan kialakított katasztrófavédelmi megbízotti rendszert, az ugyanakkor az első alkalommal teljes kudarcot vallott?

17. Az elmúlt napok eseményeinek fényében megérte-e a tűzoltóság és katasztrófavédelem rendszerének átszervezésnek álcázott teljes szétverése? Nem kellett volna inkább azokra a tűzoltókra hallgatni, akik már hónapokkal ezelőtt nyílt levélben jelezték, hogy nagy a baj?

18. Mit kíván tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló, mulasztásokon alapuló katasztrófahelyzet ne fordulhasson elő?

19. Tervezi-e a kialakult helyzet okainak kivizsgálását, a személyi felelősségek megállapítását, s az ebből adódó személyi konklúziók levonását? Ha igen, milyen formában, és milyen határidővel?

20. Az elmúlt napok eseményeinek tükrében mit gondol Orbán Viktor miniszterelnök úr azon 2012. január 2-án tett nyilatkozatáról, miszerint „Az állam mától fogva nem moshatja a kezét, ha a katasztrófahelyzetben nem működik megfelelően.”? Mit gondol, miniszter úr, az Ön által az elmúlt napokban tett sajtóbeli nyilatkozatok ilyen kézmosásnak tekinthetőek?

Várom miniszter úr válaszát.

Budapest, 2013. március 18.

Dr. Dorosz Dávid

országgyűlési képviselő

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.