Alternatív kezdeményezésekkel együttműködő civil szervezőből vált SZDSZ támogatta városi képviselővé, onnan érkezett a Fideszbe. Mostani megbízatása előtt is volt már - szintén ciklus végén - kultuszminisztériumi államtitkár. Az országos közvélemény a botrányoktól kísért civil ingatlanosztás idején ismerte meg a nevét tizenkét éve, 2010 után pedig legfeljebb a Fidesz-átlagnál is sűrűbb eszdéeszezéssel hívta fel magára a figyelmet.
Az idén 50 éves új kulturális államtitkár a Szolnok megyei Cibakházán született. Kisújszálláson végezte a gimnáziumot, felsőfokú tanulmányait 1982-ben kezdte Debrecenben. Csillagász, aztán matematikus szeretett volna lenni, utóbbiból diplomát is szerzett 1987-ben. Egyetemistaként kapcsolódott be a későbbi politikusi pályája első felét meghatározó civil életbe: megalapította az "alternatív kulturális műhely"-nek mondott Szép Klubot a Jantyik testvérek, Csaba és Zsolt társaságában. Jantyikék "szabad és magyar gondolatiságú" zenekara, az alternatív és a kereskedelmi rockzene között félúton lévő, szövegeiben kissé népművelői karakterű PG-Csoport a városban komoly népszerűséget szerzett a késő nyolcvanas években. Halász afféle menedzserként segítette őket. (A PG-Csoportban gitározott és énekelt egy darabig a szintén debreceni Lukács László, aki rövid ideig párhuzamosan volt tag itt és a Tankcsapdában.) Halász egyik visszaemlékezésében külön is hangsúlyozta, hogy a Szép Klubban minden alkoholmentes volt és ingyenes.
Föl, Pestre
Kitüntetéssel végzett 1987-ben, de az ifjúságszervezéshez továbbra is hű maradt, a debreceni Mezon ifjúsági információs irodában dolgozott a rendszerváltásig. A Mezon a visszaemlékezők szerint amolyan "progresszív hely volt", nem utolsósorban a PG által is sűrűn megénekelt "marginalizálódott értelmiség" és a helyi punkok gyülekezőhelye.
Megint előveszik (Halász János középen)
Fotó: Németh Dániel
Halász a munkája mellett folyamatosan tanult, 1989-ben a Magyar Művelődési Intézetben közösségfejlesztő oklevelet szerzett, a 90-es évek derekára a művelődési és felnőttképzési menedzser szakot végezte el. Közben 1990-től az Újkerti Művelődési Ház munkatársa, majd igazgatója volt, és 1993-tól nonprofit vezetéstant oktatott óraadóként a Kossuth Egyetem Művelődéstudományi Tanszékén. Ugyanebben az évben lett a Derecskei Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány igazgatója - tíz évig az is maradt. Akkori ismerői szerint Halász "ambiciózus, agilis fiatalember volt, és - becsületére legyen mondva - olyan helyeken nyüzsgött, ahol létre kellett hozni valamit, dolgozni kellett. Ráadásul az, amit csinált, nem kecsegtetett semmiféle hatalommal. Később már elsősorban az igazodás érdekelte. Akkor változott meg, amikor belépett a politikába."
Ami Giczey Péter helyi SZDSZ-politikus biztatására történt. "A kilencvenes évek eleje óta jóban voltunk, civil kulturális ügyekben dolgoztunk közösen, '92-től a közösségi rádiózással foglalkozó Szóla Rádió Alapítvány kuratóriumában voltunk együtt. Akkori értékrendje megítélésem szerint közel volt a szabadelvűséghez." 1995-ben, már a Demokratikus Charta létrejötte, a Fodor-szárny pártváltása és az MSZP-SZDSZ-koalíció felállása után Halász elindult a lakhelyén, Tócóvölgyben tartott időközi önkormányzati választásokon a Szép Klub Kulturális Egyesület jelöltjeként "az akkor még számomra elfogadható" SZDSZ támogatásával. Meggyőző fölénnyel győzött. Ekkor kezdődött kultúrpolitikusi pályája, a közgyűlés kulturális bizottságának alelnökségével. Nem feledkezett meg az őt felnevelő civil szféráról sem a közgyűlésben, "voltak jó kezdeményezései civil ügyekben. Az, hogy nonprofit szervezetek bérelhettek irodaként önkormányzati ingatlant, neki köszönhető" - meséli Giczey.
Két év múlva Halász arról tájékoztatta pártját, hogy váltani kíván, átmegy a Fideszbe. Egykori társai úgy emlékeznek, lépését azzal indokolta, hogy a Fidesz közelebb áll hozzá, továbbá zavarták a belső feszültségek is: az SZDSZ-es polgármesterrel a saját frakciójának egy része is szembefordult. Távozása csalódást okozott, a liberális pártban hosszú távon számoltak személyével. A Fideszen belül elsősorban Rácz Róbert volt a mentora (Kósa Lajos csak 1997-ben tért vissza szülővárosa politikai életébe). 1998-ban parlamenti képviselővé is választották Hajdú-Bihar megye 2. számú választókörzetében - azóta is minden választáson innen szerzett egyéni mandátumot.
Az osztogató
Első ciklusában az akkor még bőven létező (2006-ban az emberi jogi bizottságba beolvadt) társadalmi szervezetek bizottságának alelnöke volt. 2001-ben egy ennek a tagjaiból alakult, a civil szervezetek számára a munkavégzéshez szükséges állami ingatlanokat pályáztatás alapján kiosztó országgyűlési albizottság elnöke lett - és Halász ottani tevékenységével vált országosan is ismertté. 2000-ben Selmeczi Gabriellával együtt választották frakcióvezető-helyettessé, de abban a ciklusban ellátta a frakció szóvivőségét is - e tisztségeit később, "az elmúlt nyolc év" során is megtartotta.
Eleinte szelíd és szürke figura benyomását keltette, egy 1999-es nyilatkozata szerint "nem stílusom az acsarkodás", valamint úgy véli, "a legfontosabb, hogy ne személyeskedjek". Frakciószóvivővé választása után látványosan megváltozott, a legtöbbet személyeskedő magyar politikusok egyikévé vált, miközben az őt ért bírálatokra mimózaként reagált. Pedig a kritikából hamarosan kijutott neki, pont 2001 elején életre hívott ingatlanbizottsági ténykedése miatt. (Lásd: Az utolsó tégláig, Magyar Narancs, 2001. június 28.)
E bizottság munkája révén jutott ingatlanokhoz a Fideszt kívülről gyakran megsegítő, MIÉP-hez kötődő Bocskai Szabadegyetem, a Századvég Alapítvány, a Független Ifjúság (a Kisgazdapárt ifjúsági szervezete) és a Magyar Demokratát kiadó Magyar Ház Alapítvány is. Tarolt továbbá a Torgyán Józsefné Cseh Mária által vezetett Független Női Szövetség 30 fölötti számban elnyert ingatlannal, köztük garázsokkal és lőterekkel, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének pedig még olyan ingatlanrészeket is megítéltek a Pesti Barnabás utcában a korabeli sajtóhírek szerint, amelyekre nem is pályáztak. A sor folytatható volna, de az igazán nagy botrányok Halász albizottsági elnök szűkebb pátriájában, Hajdú-Biharban törtek ki. Különösen kirívó volt a Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület szereplése: 22 darab, változatos vidékeken elterülő ingatlant tudtak elvinni, például egy szombathelyi éttermet sikerült elhappolniuk a szenvedélybetegeket segítő Szombathelyi Egyházmegyei Karitász elől. (Ezt az épületet később visszaadták az államnak.) Az egyesület elnöki posztján épp ebben az időben váltotta Balázs Ákos debreceni fideszes önkormányzati képviselőt (aki Halász munkatársa volt a már említett derecskei alapítványnál) egy Mező Barna nevű fiatalember. Róla sokat olvashattak az utóbbi időben lapunkban a TÖMB 2002 Kft. fényes karrierjéről szóló cikkekben (lásd: A Hajdúság Simicskája, Magyar Narancs, 2012. december 20., és Rendületlen lendület, 2013. február 7.). A leköszönő elnök, Balázs Ákos egyébként két másik nyertes civil szervezetben is érdekelt volt. Szintén szépen teljesített a Bridge Human Service Alapítvány, 18 ingatlannal. Az alapítvány egyik kuratóriumi tagja, Zámbori Tamás a Társadalmi Szervezetek Bizottságának Halász János által felkért szakértője volt Béki Gabriella, az ingatlanosztó albizottság SZDSZ-es delegáltja szerint. A Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesületének létavértesi csoportja a helyi önkormányzat fideszes képviselője által vezetett Létavértesi Fitness- és Szabadidő Sportegyesülettel szemben bukta el annak az ingatlannak a pályázatát, amelyet már kilenc éve használt. Hajdúböszörményben szintén nyertek fideszes kötődésű civil szervezetek, nem nyertek viszont a nagycsaládosok és az önkéntes tűzoltók. Halász János akkoriban arra hivatkozott, hogy a bizottsági munka utolsó fázisában kivonuló szocialisták delegáltja is mindent megszavazott a távozásáig. Állítása nem volt ellenőrizhető, mivel az albizottság ülései zártak voltak, a jegyzőkönyvekbe nem tekinthetett be a sajtó, hiába kezdeményezte az MSZP, hogy hozzák azokat nyilvánosságra. A szocialisták különben még a vita alatt bejelentették: amennyiben kiderül, hogy delegáltjuk valóban együtt szavazott a kényes ügyekben Halászékkal, haladéktalanul visszahívják. Megjegyzendő, hogy a szóban forgó szocialista képviselő, akire hivatkozva Halász legitimálni kívánta a döntéseket, Zuschlag János volt. Tovább fokozta a hangulatot, hogy előzőleg éppen Halász jegyezte az ingatlanokról szóló törvényhez fűzött azon módosító javaslatot, amely a civil szervezetek képviselőit kizárta az ingatlanpályázatok elbírálásából.
A nagy sikerű ingatlanosztás után, 2002 januárjában Halászt kormánytaggá, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkárává nevezték ki, igaz, mindössze néhány hónapra, az igazságszolgáltatással elhúzódó konfliktusba bonyolódott Várhegyi Attila helyére. Rövid államtitkársága alatt szűk egyciklusnyi debreceni kulturális bizottsági alelnöki munkájának szakmai tapasztalataira támaszkodhatott, a szocialisták élcelődtek is a rutintalanságán. A következő ciklusban (2002-2006) is visszaült ugyan rövid ideig a társadalmi szervezetek bizottsága alelnöki székébe, és később is tagja maradt a testületnek, de a felemás emlékeket hagyó civil ügyek helyett elsősorban kultúrpolitikával foglalkozott. Egy ideig a Fidesz kulturális kabinetjét is vezette, és 2002-től 2010-ig a kulturális bizottság ellenzéki alelnökeként igyekezett megnehezíteni Hiller István, de mindenekelőtt az általa kitüntetett szenvedéllyel utált Bozóki András dolgát; Bozókit annak rövid minisztersége idején jószerivel naponta szólongatta fel lemondásra. Még akkor is beszólt, ha amúgy minden oka megvolt az egyetértésre. Például Halász 2006 februárjában úgy látta, hogy "a jelenlegi kulturális miniszter a komolyzenét leértékelte (...) azzal (...), hogy PANKKK-programot és külföldi országokban működő irodákat hozott létre a komolyzene értékeinek terjesztése helyett". Ez azért különösen furcsa, mert a PANKKK nem utolsósorban éppen azt a vidéki klubhálózatot akarta segíteni, amelynek vonzáskörében Halász szervezőként egész ifjúságát eltöltötte, továbbá a vidék kulturális esélyegyenlőségének szorgalmas szószólójaként is támogathatta volna az ötletet. Pedig Halász alig másfél évvel azelőtt még olyan laza rockernek bizonyult, hogy a Népszabadságnak helyreigazítást kellett közölnie és bocsánatot kérnie, amiért a Wahorn András kiállítás-megnyitójáról szóló tudósításból kifelejtették Halász nevét a Szerelem, szerelem, szerelem című számot nyilvánosan eléneklő politikusok közül.
A Medgyessy-kormány idején végzett kulturális bizottsági munkájának legemlékezetesebb momentuma az volt, amikor több ízben is elszállíttatta volna Bernáth Aurél Munkásállam című szocreál seccóját a képviselői irodaházból: még a miniszterelnököt is megkereste a problémával. Amikor azonban szakértői vélemények tanulmányozása után meggyőződött arról, hogy a szóban forgó munka "értéket képvisel", továbbá technikailag sem lehetséges a mozgatása, inkább a láthatóvá tétele mellett szállt síkra, és mulatságos olvasói levélben sértődött meg a rajta élcelődő Megyesi Gusztávra, a "kulturált hangnemű vitát" és az "egymás iránti tiszteletet" hiányolva. (Megyesi "bizonyos Halász Jánosként" említette a képviselőt, ezen borult ki). Ugyanakkor kétségtelen, hogy derűs akciója hozzájárult ahhoz, hogy a Bernáth-képről lekerüljön a rendszerváltás után ráaggatott függöny.
Civilek újra pályán
A 2006 és 2010 közötti években visszatért a debreceni közgyűlésbe is kultúráért felelős alpolgármesternek. Úgy tudni, hogy ottani képviselőtársát, az önkormányzat kommunikációs tanácsnokát, Kovács Zoltánt ő "hozta fel" Pestre államtitkárnak a második Orbán-kormányba. A helyi Fideszben ugyanakkor Halász nem örvend osztatlan népszerűségnek, sokan úgy vélik, a központból küldték vissza azért, hogy figyeljen Kósára és a környezetére. Halász és a hozzá közel álló Rácz ugyanis forrásaink szerint Kósa Lajos körének a helyi riválisai.
Szimbolikus volt, hogy pontosan húsz évvel a munkába állása után immár alpolgármesterként épp Halász képviselte a közvélemény előtt hajdani "progresszív" munkahelye, a Mezon (legalábbis addigi formájának) megszüntetésére irányuló javaslatot. Többek között azzal indokolta ennek szükségességét, hogy az iroda munkatársai nem végeznek megfelelő munkát - igaz, az irodavezető szerint véleménye kialakításához Halász nem igényelte a szakmai szervezetek álláspontját, és a vezetőknek sem jelezte a megszüntetés elhatározásáig a városháza, hogy elégedetlen volna velük.
Alpolgármesteri időszakának legfontosabb projektje a Latinovitsról elnevezni kívánt városi színház építése: gyakran felrótta az MSZP-SZDSZ-kormánykoalíciónak, hogy nem járul hozzá a beruházáshoz. Debrecenben manapság viszont azt emlegetik néhányan, hogy bár Halász lassan három éve kormánytag, a Latinovitsot azóta sem adták át - noha ő maga kulturális alpolgármesterként még azzal kalkulált, hogy erre akár 2009-ben is sor kerülhet. Legemlékezetesebb alpolgármesteri fellépése mégis az volt, amikor 2007 Szent Iván-éjszakáján a debreceni Kölcsey Központ tetőteraszán celebrált szelleműző eseményen vett részt, melynek programját "szkíta eleink ünnepeinek" nyomán alakították a rendezők. Halász János a meghívó szerint nem más volt, mint "az ünnepi rituálé mágusa".
A kultúrpolitikai jelszavak, amiket a 2010-es választásokat megelőző időkben ismételt, a "decentralizáció", vagyis a kultúrfinanszírozás Pest-központúságának mérséklése, az intézményrendszer részletesen ki nem fejtett átalakítása, valamint a kultúra mint kitüntetetten támogatandó, közösségformáló érték voltak. Kultúrharcosként hol szelídebb, hol morcosabb, összességében az a véleménye, hogy a győztesnek joga van értékrendje érvényesítésére, például azzal, hogy az addig mellőzött csoportoknak több figyelmet szentel, mondjuk a díjak adományozásánál. E tárgyban a legvisszataszítóbb felszólalását már a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkáraként produkálja 2010 végén, amikor a János vitéz Juliskáját "meggyalázó" Alföldi Róbert Nemzeti Színház-igazgató fejét követelő Pörzse Sándornak (Jobbik) válaszolt. Először is biztosította képviselőtársát, hogy "sok mindenben úgy érzek, ahogyan ön", majd arról biztosított mindenkit, hogy nemcsak Alföldi távozásának jön el az ideje, de egyéb SZDSZ-kinevezetteknek is, így például a kulturális intézetek vezetői közül Derdák Andrásnak, Petőcz Györgynek és Keresztury Tibornak.
Az óriásminisztérium államtitkáraként nehéz dolga lehetett; a szociális területen és az egészségügyben például az 1998 és 2002 közötti szociális és egészségügyi bizottsági tagság a volt teljes szakpolitikai előélete, az oktatásban pedig még ennyi muníciója sem akadt. A kulturális intézmények "átszervezésekor" vissza is tért a már bevált módszerekhez és emberekhez. Múlt év elején bukkant fel a 2001-es ingatlanosztás idejéből ismerős Zámbori Péter a minisztérium delegáltjaként a Nemzeti Színház felügyelőbizottságában, amelynek jelenleg is ő az elnöke; okkal remélhető, hogy a Halásszal különösen jó viszonyt ápoló Vidnyánszky Attilával, földikként, jól megértik egymást. A testvérpár másik, a hajdani ingatlanosztásban szintén érintett tagja, Zámbori Tamás főosztályvezetőként dolgozik Halász minisztériumában. A Művészetek Palotája felügyelőbizottságában már jóval korábban, 2010 júliusában feltűnt egy régi ismerős, Jantyik Csaba a Szép Klubból és a PG-Csoportból. Testvére, az egykor szintén PG-s és szép klubos Jantyik Zsolt, Derecske fideszes alpolgármestere, a megyei közgyűlés fideszes tagja és a Debreceni Művelődési Központ nemrég (egyetlen pályázóként) kiválasztott igazgatója az NKA Közművelődési és Népművészeti Kollégiumának lett - természetesen a miniszter által jelölt - tagja. (Zámbori Tamásnak és Jantyik Csabának amúgy is volt dolga egymással a nem túl távoli múltban: a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat tulajdonában lévő, Zámbori Tamás vezette Megyegazda Nonprofit Kft. 2011 elején bő 32 millióért megbízta Jantyik Híd Média Kft. cégét "marketing- és kommunikációs feladatok" ellátásával.)
Kálomista Gábor Thália Színháza az újonnan létrehozott fesztiváligazgatói poszton foglalkoztatja Halász János közeli ismerősét, Lantos Anikót. És persze legalább az említés szintjén itt se feledkezzünk meg a nagyszerű TÖMB 2002 Kft.-ről, amely igazán sokat köszönhet a tárcának. (A cég szintén a 2001-es ingatlanosztáson keresztül köthető Halászhoz. Forrásaink szerint már a Fővárosi Nagycirkusz is igényt tart a TÖMB szolgáltatásaira. Próbáltuk keresni telefonon és e-mailben is az illetékeseket, hogy megkérdezzük, igaz-e a hír, de lapzártáig nem értük el őket.)
| ||
Halász pénzügyeivel a Blikk is több ízben foglalkozott; tőlük tudjuk, hogy kinevezése után hónapokon keresztül egy 4+1 szobás, 375 nm-es lakást biztosított számára az állam Pesten, pár napja pedig arról számolt be a Blikk Halász legfrissebb vagyonbevallása alapján, hogy látható jövedelme semmiképpen sem nyújthat fedezetet 31 millió forintos hiteltörlesztésére. Az államtitkár magyarázatképpen váratlan fordulattal "családi és baráti kölcsönökre" hivatkozott, valamint új hitelek felvételére, de mint a Népszabadság megjegyzi, "nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában újabb banki tartozást".
Halász gyakran látogat haza Debrecenbe, szeret megnyitni, átadni, ünnepi köszöntőt mondani. Kinevezése előtt pár héttel is így tett, a magyar kultúra napja alkalmából kívánta megosztani gondolatait az otthoniakkal. "Ilyenkor még inkább oda tudunk figyelni a kultúránkra, és el tudjuk mondani, hogy mindennap figyelni kell rá. Ilyenkor, amikor ünnep van, inkább kitüntetett szerepben, fel tudjuk hívni a figyelmet arra, hogy mit tud nyújtani a nemzeti kultúránk nekünk, magyaroknak." Ha valakinek bő másfél évtizednyi kultúrpolitikusi tevékenység után ilyen mély és távlatos gondolatai támadnak a kultúráról, akkor beiktatását követően alighanem kizárólag a kulturális intézményeket működtető cégek felügyelőbizottságának összetételére és a TÖMB 2002 Kft. megrendeléseire lesz érdemes figyelni. A hátralévő bő egy évben Halászt túl nagy baj úgysem érheti, hiszen kinevezése után arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy jóban van Fekete Györggyel.
_nagy_lead_focuspoint_70x70.jpg?key=6fb2f057037de05ec674ab152a9236e6)
