„Kiszámoltam: 35 ezer forint, ha a két gyerekkel lemegyünk a Balatonra egy napra. Strandbelépő, parkolás, egy-egy lángos és üdítő. És még a benzint bele se számoltam.” – meséli Endre. Szerinte komolyan érdemes elgondolkodni, hogy nem jobb-e külföldre menni. Ha a szálláshelyeket is számításba vesszük, szinte nem is kérdéses, az idén nem nagyon éri meg a Balatonra menni, kivéve persze, ha van saját ház, saját infrastruktúra.
A tengerpart olcsóbb
Egy hét Balaton két gyerekkel persze ennél sokkal többe kerül. Próbaképp július 1-8. között néztünk ajánlatokat a Booking.com oldalon. A legolcsóbb ajánlat – ami nem kemping – nagyjából 180 ezer forint volt. Nem a legeslegolcsóbbat néztük, hanem azt az árat, amennyiért átlagban, jellemzően a legolcsóbban ki lehet jönni. Ezek jellemzően apartmanok, magánszállások.
Ugyanezen időszakra Isztrián már 130 ezer forintért is kaphatunk szállást, Dalmáciában pedig 120 ezer forintért – itt is érvényes, hogy nem a legolcsóbbat vettük, hanem azt a sávot, ahol már van választék. Trieszt környékén kicsivel drágább minden, de 210 ezer forintért tudnánk itt is elfogadható apartmant találni. Szlovénia nagyjából a balatoni árszint körül van – a horvát és az észak-olasz ajánlatok között. A legolcsóbb egyértelműen a bolgár tengerpart: itt már 90 ezer forintért lehet szállást szerezni – fontos, hogy Bulgáriánál csak a nagyon jó és a kiváló minősítésű szállásokat néztük, mert közepes értékelésű szállás van 40-50 ezer forintért is a vizsgált időszakra.
Teljesen nyilvánvaló, hogy ha autós nyaralást terveznénk, de azért nem mennénk túl messzire, akkor nem túl versenyképes a Balaton a szállásdíjakat nézve, a többiről nem is szólva. A brutális magyarországi inflációnak hála Európában már egyre kevesebb ország számít drágának, vagyis sehol máshol nem nőttek az árak olyan mértékben, mint itthon. Ami a repülős nyaralásokat illeti, valószínűleg azt is ki lehet hozni versenyképesebbre, mint a Balaton, de itt már sok minden függ az egyéni preferenciáktól, illetve attól, hogy milyen áron sikerül megcsípni a repülőjegyet, ezért erre nem készítettem számítást.
A semmi még olcsóbb
De nemcsak arról van szó, hogy a Balaton drága. Akiket korábban arról kérdeztem, hogy mi mindenről kellett lemondaniuk a magas árak miatt, sok esetben említették az utazást, nyaralást. Nem a balatoni nyaralást, hanem ahogy van az utazást. Ez azt jelenti, hogy a lakosság jelentős hányadának egyáltalán nem lesz forrása az idén nyaralásra – eleve nagyjából a magyarok fele engedheti meg magának a nyaralást, ez az arány az idén azonban még inkább romlani fog.
És ez már most is látszik. Az áprilisi turisztikai adatokat nézve sokan csak a településtábla végéig tudnak az idén elmenni, ha levegőváltozásra vágynak. A kereskedelmi szálláshelyeken csökkent az eltöltött vendégéjszakák száma az idén áprilisban az előző év áprilisához képest – korábbi számokat nem igazán érdemes nézni a Covid miatt, a 2019-es adatokkal pedig módszertani változás miatt nem lehet összevetni az idei számokat. A csökkenés nem jelentős, hiszen tavaly 2 millió 89 ezer eltöltött vendégéjszaka után az idei áprilisi 2 millió 70 ezer nem nagy visszaesés.
Drámai a különbség azonban a belföldi és a külföldi turisták adatai között.
Míg a külföldiek újra megérkeztek Magyarországra – és ezen belül főként Budapestre –, addig a hazai turizmus az idén nyáron nagy valószínűséggel földbe fog állni.
A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma áprilisban 7,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; számukra különösen vonzó a gyenge forint. Ezen belül Budapesten a növekedés meghaladta a tíz százalékot.
A magyarok azonban beletapostak a fékbe a tavalyi a Covid utáni kiszabadulás és kiköltekezés után: úgy, hogy a 2022-es év turizmusa nem érte el a csúcsévben, 2019-ben tapasztalt szinteket. Tavaly áprilisban 1 millió 105 ezer vendégéjszakát töltöttek a magyarok belföldi szálláshelyeken, az idén áprilisban viszont csak 1 millió 12 ezret. A visszaesés jelentős, 8,4 százalék országosan, ezen belül a Balatonon 11 százalék.
Katasztrofális nyár jöhet
És ez még csak április. Semmi sem utal arra, hogy jobb lesz a helyzet nyáron. Mivel a növekedést a külföldiek adják, akik tipikusan Budapestre jönnek, az idei év katasztrofális is lehet a Balatonra és általában a vidéki régiókra nézve. Érdekes lesz e tekintetben a hagyományosan sok külföldit vonzó Hévíz és Hajdúszoboszló.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a jelentős visszaesés oka mennyiben a pénztelenség és mennyiben az, hogy egyszerűen túl drága a hazai nyaralás. Arra nincs pontos adat, hogy hányan mennek külföldre nyaralni, csak közvetett információkból lehet valamikor az év végén következtetéseket levonni; például a külföldi bankkártyás költések alakulása jó támpontot nyújthat majd.
A fogyasztási adatok alapján azonban inkább az várható, hogy az idén inkább sehová sem mennek a magyarok.
Az élelmiszerárak és a rezsiköltségek emelkedése miatt a lakosság elsősorban a szolgáltatásokról, a tartós fogyasztási cikkekről mondott le, és könnyű belátni, hogy a nyaralás is az a tétel, amit még viszonylag könnyű lehúzni a listáról. Ez alapján azok a régiók, amelyek a tavalyi kirajzás nyertesei voltak, az idén különösen rossz évre számíthatnak.
