A civilek megpróbálhatnák felülmúlni a pártokat – Lakner Zoltán az előválasztásról

Belpol

A Republikon Intézet azt javasolja a baloldali és a liberális ellenzéknek, hogy 2017-ben előválasztáson dőljön el a miniszterelnök-jelölt és az egyéni képviselőjelöltek személye. A koncepciót bemutató konferencia egyik szakmai hozzászólóját, Lakner Zoltán politológust kérdeztük.

magyarnarancs.hu: A Republikon Intézet minapi konferenciáján ön tűnt az előválasztás egyik leglelkesebb támogatójának. Miért tartja jó ötletnek?

Lakner Zoltán: A lelkesedésemet azért korlátozza a kezdő- és a végpont bizonytalansága. A nulladik kérdés az, mettől meddig tart a jobb híján demokratikus oldalnak nevezett sajátságos pártrendszer, egyáltalán egy oldalhoz tartozónak vélik-e magukat a közvélemény által ide sorolt pártok. Amíg ezt nem tudjuk, azt sem lehet eldönteni, hogy egy előválasztási szituációban kik versengenének egymással a választókerületi indulásért és a miniszterelnök-jelöltségért. Ha kialakul az oldaltudat, illetve definiálható, hogy ez kikre érvényes, a felek aláírnak egy megállapodást az előválasztás szabályairól és a közös értékekről, akkor jó módszer lehet az előválasztás arra, hogy ne közvélemény-kutatások vagy háttérben zajló tárgyalások döntsenek a jelöltekről. További problémába ütközünk, amikor megvan a 106 egyéni jelölt és az egész tetején a miniszterelnök-jelölt. Ekkor szervezeti megoldást kell találni arra, milyen formában induljanak a választáson. Vagy mindenki marad a saját pártszíneiben – ami felveti a kérdést, hogy vajon lesz-e mindegyiküknek módja listát állítani – vagy egy választási párt létrehozásán kell gondolkodni. A Fidesz és a Jobbik minden bizonnyal árgus szemekkel követne egy baloldali előválasztást, és meglenne a lehetőségük a választási törvény módosítására is.

A Republikon Intézet előválasztási vitaanyaga szerint bárki voksolhatna, aki aláír egy értéknyilatkozatot, és befizet 200 forintot. A magyar előválasztás tehát nem korlátozódna a párttagokra. Az indulás lehetősége szintén nyitott, csupán a nyilatkozat aláírása, illetve miniszterelnök-jelöltként 5000, egyéni képviselőjelöltként 250 támogató aláírás bemutatása a feltétel. Maga az előválasztás a 19 megyében és Budapesten egymás után, mintegy 8-10 hetes roadshow keretében zajlana. A listás helyek elosztására egyelőre nem ad választ a koncepció, nyitott kérdés maradt az is, egy- vagy kétfordulós legyen a választás. A Republikon blogjának 5 érve az előválasztás mellett itt.

 

magyarnarancs.hu: Az előválasztási koncepció lényegében előfeltételezi, hogy 2018-ban is lesz valamilyen „összefogás” a baloldali-liberális oldalon. Biztos ez?

LZ: Inkább szövetségkötésnek nevezném, amely tartalmaz egy átlátható kiválasztódási folyamatot – ez lehetne az előválasztás –, és reményeim szerint letisztázott tartalmi elemeket is. Egy ilyen szövetséghez több értelme van csatlakozni, de azt például nem hiszem, hogy az LMP belemenne, ők továbbra sem érzik magukat ezen oldal részének.

magyarnarancs.hu: Eddig a PM tűnik a leginkább elkötelezettnek, és legutóbbi interjújában Szigetvári Viktor is felhozta az előválasztást. Pedig azt gondolhatnánk, a kis pártoknak nem lesz sok esélyük az egyéni választókerületekben.

false

 

Fotó: Németh Dániel

LZ: Az előválasztáson biztosan érvényre jutnak a felek szervezettségéből adódó különbségek, másfelől az előválasztás mégiscsak lehetőséget teremt e szervezeti viszonyok felülírására. Emellett több szereplő is hangoztatja a választók aktivizálásának, bevonásának szükségességét, ennek a politika-felfogásnak lehet az eszköze az előválasztás. A  PM és mások azt is gondolhatják, hogy ha nem is tízes nagyságrendben, de néhány helyen azért tudnának esélyes jelölteket állítani. Ha darabra ez nem is több, mint ahány helyet a tárgyalóasztalnál kapnának, mégis a hitelességüket növeli a versenyben kiharcolt indulási lehetőség.

magyarnarancs.hu: A konferencián azt is megjegyezte, hogy valószínűleg nem minden párt fogadja majd örömmel a koncepciót. Mire gondolt?

LZ: Hosszú története van annak, hogy 2010 és 2014 között hogyan nem jött létre olyan nyílt, transzparens tárgyalási folyamat, amely elvezethetett volna a jelölésig. A szereplők a helyzet és a támogatottsági adatok változásából hónapról hónapra eltérő következtetéseket vontak le. Hol az látszott az érdeküknek, hogy intenzív kampánnyal javítsák tárgyalási pozícióikat, hol az, hogy zárt ajtók mögött egyezkedjenek. A szabályozott verseny, a rekrutáció, a nyitás szerintem fontos értékek, de ha valaki nem szeretné, hogy az ő kárára új szereplők jelenjenek meg az ellenzéki univerzumban, az nem fogja erőltetni a verseny kinyitását. Valószínűleg több pártban komoly belső vitát is generál majd az előválasztás kérdése.

magyarnarancs.hu: Az előválasztás nem titkolt célja lenne az is, hogy oldja a civilek és a pártpolitika hermetikus elválasztását. Ön szerint szívesen indulnának civil aktivisták az ellenzéki megmérettetésen?

LZ: A Republikon koncepciója szerint erre volna mód, de nyilván ez csak egy koncepció tervezete. Ha az elkövetkező egy-másfél évben civil aktivisták, tüntetésszervező csoportok arra a következtetésre jutnak, hogy be kell szállniuk a politikai versenybe, akkor segítség az előválasztás, mert lesz egy struktúra, amibe be lehet lépni. Ha akarnak, azonos pályán játszhatnak a politikusokkal, megpróbálhatják felülmúlni a pártokat.

magyarnarancs.hu: A civilek megjelenése megint csak felveti azt a kérdést, hogy mi lesz az előválasztás után, választási párt vagy koordinált indulás. Ezt az előválasztást megelőzően kell eldönteni, vagy ráér az eredmény ismeretében?

LZ: Tisztább lenne a dolog, ha a szereplők előre látnák a folyamat végét, így a civilek is megfontoltabb döntést tudnának hozni. Ez a végpont ugyanakkor nem lehet egy olyan elköteleződés, amely feloldja a ténylegesen eltérő identitásokat, még ha ezek az identitások sokszor eléggé homályosak, kialakulófélben lévők is. Ennyiben ez egyfajta önmérsékletet követel mindenkitől.

magyarnarancs.hu: Az elmúlt évben ön is sokat írt arról, hogy a techikai kérdések helyett jó lenne a tartalommal foglalkozni. Márpedig az előválasztás hiába segíti a helyek elosztását, közös programot aligha eredményez. Sőt, újfent elterelheti a figyelmet a tartalomról.

LZ: A Republikon Intézet az előválasztáson való indulás feltételeként megkövetelné egy közös értéknyilatkozat elfogadását. Én januárban az ÉS-ben egy ellenzéki alapszerződésről írtam, azt hiszem, ez kicsit programszerűbb lenne a Republikon elképzelésénél. Ne csak abban állapodjanak meg a szereplők, hogy nem szeretik Orbán Viktort, hanem mondjanak valamit arról is, mennyi egyenlőtlenséget viselnek el a társadalomban, mi a viszonyuk a NER-hez, Európához, mit gondolnak az állam és a piac viszonyáról. Ezekből a kiindulópontokból elég sok konkrétum következik, de nem csak egyféle választ lehet rájuk adni. Egy részletezőbb megállapodásnak lennék tehát a híve, amelyhez képest aztán az egyes szereplők megmutathatnák a saját árnyalataikat. Ez még mindig csak a váza lenne a választási programnak, de legalább nem az előválasztás után kell elkezdenie a 106 egyéni jelöltnek és a miniszterelnök-jelöltnek a program összetákolását.

magyarnarancs.hu: A Republikon Intézet a tervek szerint a pártoknak is bemutatja a koncepciót. Mi lenne az az ideális időpont, ameddig el kell dönteni, akarnak-e előválasztást, és ha igen, milyet?

LZ: Nem ártana a ciklus feléig eldönteni, egy évnél nem hiszem hogy több idő van erre. Annál is inkább, mert az előválasztás lebonyolítása nagyon gondos előkészítést igényel.

magyarnarancs.hu: Mekkora részvétel mellett lenne értelme az előválasztásnak?

LZ: Erre nem tudok egzakt választ adni, ha nagyon kevesen vesznek részt, az nyilván komolytalanná teszi a dolgot. A konferencián egyébként más technikai kérdések is felmerültek: meg lehet-e hekkelni az előválasztást, hogyan viszonyuljon egymáshoz a személyes és az online szavazás, lesz-e elég szavazóhelyiség, egyáltalán mennyi az elég. Ezek kardinális kérdések, mert ha ezeket nem lehet megoldani, akkor az egész csak álom marad.  Az pedig, hogy mennyire mozgatja meg az embereket az előválasztás, szerintem szorosan összefügg a tartalmi ügyekkel. Fontos a meglévő erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodás, amihez az előválasztás hozzásegíthet, de égető kérdés, hogy ebből a közegből származhat-e olyan új és vonzó mondanivaló, ami érdekessé tehet egy ilyen előversengést.

magyarnarancs.hu: Nem lehet, hogy az előválasztás propagálói némileg elkeseredett kísérletként csak érdekessé, izgalmassá próbálják tenni a „demokratikus ellenzéki oldal” történéseit?

LZ: Az elkeseredettséget igazolom, szemmel láthatóan be van ragadva ez az oldal, ha lehet egyáltalán oldalról beszélni. Arra mindenképpen jó lehet az előválasztás, hogy 2016-ra definiálódjon, ki tartja magát egy oldalhoz tartozónak. Ha letisztul a terep, a még mindig fragmentálódott indulóknak jó eszköz lehet az előválasztás arra, hogy egy őket is hitelesítő versenyben valóban életképes politikai alternatíva alakuljon ki. Engem ez a lehetőség motivál, amúgy nem tartom magamat elkötelezett előválasztás-pártinak, ez is egy a lehetséges lejátszási módok közül. Az ember valóban kicsit kétségbeesetten keresi a módszereket, hogy legalább ugyanazokat a hibákat ne lehessen elkövetni, amelyek 2010 és 2014 között bekövetkeztek. Legalább kövessünk el másféle hibákat! És a Republikon koncepciója van olyan jó, hogy lehetséges módszerként érdemes legyen végigbeszélni.

magyarnarancs.hu: Ha egy párt öntől kérne tanácsot az előválasztásról, mit javasolna?

LZ: Hogy komolyan fontolják meg abból a szempontból is, hogy ez a szövetségi stratégiáról szóló döntést jelent. Kikönyökölhetem a választók segítségével az ellenfelemet, de ha több másik választókerületben jól szerepel, akkor partnerként visszakapom. Ha előre elfogadunk egy közös szabályzatot és egy értéknyilatkozatot vagy alapszerződést, az a szövetségi politika megalapozása. Az pedig stratégiai kérdés, hogy ki kivel tart elképzelhetőnek bármiféle szövetséget. Valójában erről döntenek a pártok, amikor az előválasztásról gondolkodnak.

Figyelmébe ajánljuk

Kihívója akadt Gyurcsány Ferencnek

  • narancs.hu

„Lehet Ferivel menni a Minecraftba építgetni, meg lehet jönni feltámasztani a baloldalt” – fogalmazott a 30 éves Abd El Rahim Ali, aki a párt elnöke lenne. 

Polt Péter írásbeli válaszából kiderül: azt sem tudja, miben folyik nyomozás

Elég súlyos ellentmondásra derült fény egy, az orosházi férfi kézilabdát érintő 1,3 milliárd forintos szabálytalan tao-felhasználási ügyben. A minden jel szerint költségvetési csalás gyanúja ügyében tett fel írásbeli kérdést Tóth Bertalan (MSZP) országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek, aki azt válaszolta, hogy az ügyben nem indult büntetőeljárás. A Narancs.hu-t korábban és most is az ellenkezőjéről tájékoztatta a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága.  A Sportállamtitkárság hallgat az ügyben.