Kellett a hely – a Forster Központ elnökének mennie kell

  • Hamvay Péter
  • 2015. május 29.

Belpol

Sághi Attilának azért kell távoznia az örökségvédelmi hivatal éléről, hogy L. Simon közeli munkatársa a jövőben se unatkozzon – értesült kormányzati forrásból lapunk.

Lázár János szétveri L. Simon László territóriumának egy részét – több forrásunk így értelmezi a Miniszterelnökségen zajló folyamatokat. A parlamenti államtitkár alá eddig két helyettes államtitkár tartozott: Puskás Imre a kulturális örökségvédelemért, Sárváry István a kiemelt kulturális fejlesztésekért felelt. Sárváry hiába számít L. Simon bizalmi emberének, most távoznia kell. Mivel állás nélkül nem maradhat, ezért hátrébb lép, és ő lesz a 2012-ben szétszedett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal utódszervezetének, a frappáns nevű Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnak az elnöke – tudta meg a Narancs.

Sárváry István áll a háttérben

Sárváry István áll a háttérben, L. Simon mögött

Fotó: MTI

A kevesebb mint egy évvel ezelőtt, tavaly augusztusban kinevezett Sághi Attilának tehát főleg ezért kell távoznia. Ő egyébként a szintén mondvacsinált ürüggyel eltávolított Cselovszki Zoltánt váltotta a poszton (erről lásd a műemlékvédelem hányattatásáról írott cikkünket – a szerk.).

Lapzártánkig nem kommentálta a Miniszterelnökség a formálisan közös megegyezéssel távozó Sághi menesztését, aki viszont lapunknak úgy nyilatkozott, meglepte a döntés. „Minden fontos határidőt betartottunk, minden ránk rótt feladatot teljesítettünk. Egy 98 fős szervezetet vettem át, amit 300 fősre kellett fejleszteni, ennyi idő alatt még felszámolni sem lehet egy ekkora szervezetet, nem felépíteni” – mondta a szakember, aki „cserbenhagyott sikertörténetként” jellemezte a helyzetet. Nagy öröm volt a Forster vezetése, kiváló kollégákkal dolgozott együtt – mondja a június elsejével távozó igazgató, aki ugyanakkor nem tagadta, hogy voltak szakmai kérdésekből adódó viták, „kommunikációs zavarok” közte és L. Simon László államtitkár között. A versenyszférából érkezett Sághi várhatóan oda is tér vissza.

Mit művelnek ezek?

Úgy tudjuk, a Forster Központnak jelenleg 174 futó projektje van. 11 műemléki rekonstrukcióra írtak ki közbeszerzést, összesen 6 milliárd forint értékben, a tenderek mindegyikét más-más cég nyerte el. A Forster dolgozta ki a Nemzeti kastélyprogramot, melynek keretében 33 milliárd forint uniós és 10 milliárd forint hazai forrást fordítanak 35 kastély fejlesztésére. A várprogram keretében 28 erősség felújítását tervezik 20 milliárd forintnyi uniós összegből. Sághinak sikerült integrálni és átalakítani a Nemzeti Múzeumtól átvett Nemzeti Örökségvédelmi Központot, amely a megelőző régészeti feltárások előtti próbaásatásokat végzi. A Forster vállalta magára a 2014-ben leégett Kodály köröndi lakóház ideiglenes védőtetőjének a finanszírozását.

Frissítés

A Miniszterelnökség közleménye megerősítette cikkünk állítását, e szerint L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának javaslatára Sárváry Istvánt, a tárca eddigi kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárát nevezte ki a Forster Központ elnökének 2015. június 1-jei hatállyal Lázár János Miniszterelnökséget irányító miniszter. A Forster Központ eddigi elnöke, Sághi Attila közös megegyezéssel távozik az intézmény éléről. Sárváry István helyére nem neveznek ki új helyettes államtitkárt. Eddigi feladatait részben a Forster Központ, részben pedig Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár veszi át – olvasható a lapunkhoz eljuttatott közleményben.

Sárváry István a harmadik Orbán-kormány megalakulása óta a Miniszterelnökség kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott. A közgazdász végzettségű szakember ezt megelőzőn a Várkert Bazár felújításában a munkákat irányító kormánybiztosság munkatársaként vett részt, illetve igazgatója és stratégiai igazgatója volt a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft.-nek. Az új elnök legfontosabb feladata az elmúlt évben előkészített Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram elindítása, a Nemzeti Hauszmann Terv megvalósításának támogatása, illetve a Forster Központ további megerősítése - áll a dokumentumban.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.