Kellett a hely – a Forster Központ elnökének mennie kell

  • Hamvay Péter
  • 2015. május 29.

Belpol

Sághi Attilának azért kell távoznia az örökségvédelmi hivatal éléről, hogy L. Simon közeli munkatársa a jövőben se unatkozzon – értesült kormányzati forrásból lapunk.

Lázár János szétveri L. Simon László territóriumának egy részét – több forrásunk így értelmezi a Miniszterelnökségen zajló folyamatokat. A parlamenti államtitkár alá eddig két helyettes államtitkár tartozott: Puskás Imre a kulturális örökségvédelemért, Sárváry István a kiemelt kulturális fejlesztésekért felelt. Sárváry hiába számít L. Simon bizalmi emberének, most távoznia kell. Mivel állás nélkül nem maradhat, ezért hátrébb lép, és ő lesz a 2012-ben szétszedett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal utódszervezetének, a frappáns nevű Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnak az elnöke – tudta meg a Narancs.

Sárváry István áll a háttérben

Sárváry István áll a háttérben, L. Simon mögött

Fotó: MTI

A kevesebb mint egy évvel ezelőtt, tavaly augusztusban kinevezett Sághi Attilának tehát főleg ezért kell távoznia. Ő egyébként a szintén mondvacsinált ürüggyel eltávolított Cselovszki Zoltánt váltotta a poszton (erről lásd a műemlékvédelem hányattatásáról írott cikkünket – a szerk.).

Lapzártánkig nem kommentálta a Miniszterelnökség a formálisan közös megegyezéssel távozó Sághi menesztését, aki viszont lapunknak úgy nyilatkozott, meglepte a döntés. „Minden fontos határidőt betartottunk, minden ránk rótt feladatot teljesítettünk. Egy 98 fős szervezetet vettem át, amit 300 fősre kellett fejleszteni, ennyi idő alatt még felszámolni sem lehet egy ekkora szervezetet, nem felépíteni” – mondta a szakember, aki „cserbenhagyott sikertörténetként” jellemezte a helyzetet. Nagy öröm volt a Forster vezetése, kiváló kollégákkal dolgozott együtt – mondja a június elsejével távozó igazgató, aki ugyanakkor nem tagadta, hogy voltak szakmai kérdésekből adódó viták, „kommunikációs zavarok” közte és L. Simon László államtitkár között. A versenyszférából érkezett Sághi várhatóan oda is tér vissza.

Mit művelnek ezek?

Úgy tudjuk, a Forster Központnak jelenleg 174 futó projektje van. 11 műemléki rekonstrukcióra írtak ki közbeszerzést, összesen 6 milliárd forint értékben, a tenderek mindegyikét más-más cég nyerte el. A Forster dolgozta ki a Nemzeti kastélyprogramot, melynek keretében 33 milliárd forint uniós és 10 milliárd forint hazai forrást fordítanak 35 kastély fejlesztésére. A várprogram keretében 28 erősség felújítását tervezik 20 milliárd forintnyi uniós összegből. Sághinak sikerült integrálni és átalakítani a Nemzeti Múzeumtól átvett Nemzeti Örökségvédelmi Központot, amely a megelőző régészeti feltárások előtti próbaásatásokat végzi. A Forster vállalta magára a 2014-ben leégett Kodály köröndi lakóház ideiglenes védőtetőjének a finanszírozását.

Frissítés

A Miniszterelnökség közleménye megerősítette cikkünk állítását, e szerint L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának javaslatára Sárváry Istvánt, a tárca eddigi kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárát nevezte ki a Forster Központ elnökének 2015. június 1-jei hatállyal Lázár János Miniszterelnökséget irányító miniszter. A Forster Központ eddigi elnöke, Sághi Attila közös megegyezéssel távozik az intézmény éléről. Sárváry István helyére nem neveznek ki új helyettes államtitkárt. Eddigi feladatait részben a Forster Központ, részben pedig Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár veszi át – olvasható a lapunkhoz eljuttatott közleményben.

Sárváry István a harmadik Orbán-kormány megalakulása óta a Miniszterelnökség kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkáraként dolgozott. A közgazdász végzettségű szakember ezt megelőzőn a Várkert Bazár felújításában a munkákat irányító kormánybiztosság munkatársaként vett részt, illetve igazgatója és stratégiai igazgatója volt a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft.-nek. Az új elnök legfontosabb feladata az elmúlt évben előkészített Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram elindítása, a Nemzeti Hauszmann Terv megvalósításának támogatása, illetve a Forster Központ további megerősítése - áll a dokumentumban.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.