A gödi Samsung SDI mellett a komáromi SK Innovation beszállítója is lesz a Nice LMS Hungary Kft., ami Vácon valósít meg 5,2 milliárdos zöldmezős beruházást. Mindehhez a kormány 467 millió forint támogatást ad – derítette ki a Narancs.hu.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közelmúltban jelentette be, hogy a dél-koreai Nice LMS akkumulátoripari beszállítócég új üzemet és ezzel hatvan munkahelyet hoz létre Vácon. Mint mondta, a legtöbb beruházás – 2019 és 2021 után – jó eséllyel idén is Dél-Koreából érkezik majd Magyarországra. A váci lesz az első európai gyára a gödöllői székhelyű Nice LMS-nek, amely Dél-Koreán kívül jelenleg csak Vietnámban és Kínában rendelkezik ilyen érdekeltséggel.
Ennek kapcsán fordultunk a vállalathoz, hogy megtudjuk a beruházás és a további működés részleteit. Szabó Andrea, a cég munkatársa arról tájékoztatott, hogy Vácon présüzemet létesítenek, és a terveik szerint 2023 tavaszán megkezdik a próbagyártásokat.
„A Samsung SDI mellett az SK Innovation beszállítói is leszünk”
– fogalmazott, ami azt jelenti, hogy a két Magyarországon működő dél-koreai akkumulátor mamuttvállalattal együttműködésben dolgoznak majd a jövőben. (A Samsung SDI 390 milliárd forintból bővíti Gödön a gyárát, az SK Innovation pedig 681 milliárdból a Fejér megyei Iváncsán.) A Nice LMS Hungary Kft. présüzemet létesít, ahol Szabó állítása szerint nem fognak veszélyes anyagokkal dolgozni, nem is tárolnak ilyeneket. „Ha valaki utánanéz a NICE LMS cégcsoportnak, láthatja, hogy Koreában egy új technológiát is kifejlesztett a környezettudatosság védelmében” – írta.
Az önkormányzat mit sem sejtett
Matkovich Ilona, Vác polgármestere a bejelentést követő napokban arról írt a Facebookon, hogy a városvezetés a sajtóból értesült a Nice LMS Hungary Kft. helyi beruházásáról. „Természetesen hétfőn tájékoztatás kérek a külügyminisztériumtól és az országgyűlési képviselőnktől arról, hol lesz a pontos helyszín és milyen környezeti hatásokkal jár majd a termelés” – írta. Megkerestük az önkormányzatot, de addig nem akartak állást foglalni a kérdésben, amíg nem kapnak az érintettekről felvilágosítást; úgy tudjuk, hogy az egyeztetések megszervezése elkezdődött.
A mostani eset azért is érdekes, mert tavaly októberben a kínai hátterű CECZ cégcsoport jelent meg a Vácon azzal a szándékkal, hogy egy raktárkomplexumot fejlesszen 27 milliárd forintból. A vállalat egyik üzeme a gödi Samsungnak fog termékeket rendszerezni, illetve, mint kiderítettük, bevásárolta magát a váci Toperini Ipari Parkba, ahol egyébként az általa vezényelt beruházás megvalósul.
Nos, a Nice LMS Hungary Kft. is a Toperini Ipari Park területén belül valósítja meg a beruházását, amire áprilisban kapta meg az építési engedélyt a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályától; egészen pontosan aluminíum préselő üzem, raktár, tűzivíz- és csapadékvíz tároló építését engedélyezték a társaságnak.
Letöltöttük az ingatlan tulajdoni lapját, amiből kiderül, hogy a Nice LMS Hungary Kft. a 2,8 hektáros ingatlant a CECZ cégcsoporthoz tartozó, CECZ Logistic Park Management Kft.-től vásárolta meg. Ennek a történet egészét nézve nincs különösebb jelentősége, de újabb jele annak, hogy a kínai hátterű cég befolyással bír az ipari parkot érintő ügyekben. (Kerestük a kínai hátterű cégcsoportot, de nem kaptunk megkeresésünkre választ.)
Az építésügyi hatóság oldalán megtekintettük az elkészült terveket, köztük a látványterveket, így fog kinézni az üzem. (Csak érdekességképpen jegyezzük meg, a tervekből kiderül, hogy még a gyár generál tervezését is ázsiai cégre bízták, méghozzá a japán Takenaka Europe-ra.)
De miért érdekes mindez? Jön egy újabb vállalat Vácra, munkahelyeket teremt, adót fog fizetni, mi ezzel a baj? Természetesen az új cég megjelenésének vannak pozitív vonzatai, de azt is látni kell, hogy
a Dunakanyar régióban masszív iparosítás zajlik, aminek központjában a gödi Samsung SDI áll.
A cég közvetlen közelében ipari-innovációs fejlesztési területet jelöltek ki (a vállalat környezeti és társadalmi hatásairól még a múlt év végén foglalkozott részletesen a Magyar Narancs).
Azt nemrégiben derítette ki az Átlátszó, hogy a gödi kutak vizében akkumulátorgyártáshoz is használt mérgező oldószert találtak, áprilisban pedig arról számoltunk be, hogy a váci déli vízbázis – a Chinoin által elszennyezett, majd lezárt – kútjait a gödi gyár vízigényének ellátása miatt újra kell nyitni. De a váci Duna-híd sem tud megépülni ott, ahol eredetileg tervezték (a többség számára kedvező Vác és Sződliget között), mert a Samsung miatt egy bekötőutat lejjebb építettek meg; ehelyett arról megy a vita, hogy a váci belvárosban épülhet meg a Duna két partját összekötő átkelő. (Kerestük a Samsung SDI-t, de nem kaptunk a cégtől választ.)
Egy szó mint száz, a Samsung SDI terjeszkedésének jelentős hatása van a térségre. Vonzza a beszállítókat, ami folyamatos bizonytalanságot hordoz magában. Nem tudni például azt sem, hogy a forgalomra milyen hatással lesz, ha a váci ipari parkban elszaporodnak a gyárak. Nem mellesleg mielőtt kiderült, hogy a CECZ beruházást valósít meg az ipari parkban, a kormány jó előre nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek nyilvánította a fejlesztést, magyarul nem kell egyeztetnie a cégnek a részletekről az önkormányzattal. Az sem világos, hogy ez most a NICE LMS Hungary Kft., és az esetleges további érkezők beruházásaira is érvényes-e.
Mindenesetre Szabó Andrea tájékoztatása szerint a Nice LMS Hungary Kft. bízik benne, hogy a váci polgármesteri hivatallal jó kapcsolatot tudnak kialakítani.
„Természetesen minden kérdésükre nyitottak vagyunk”
– fogalmazott. Hozzátette, remélik, a váci és környékbeli lakosok örömmel csatlakoznak az LMS csapatához, részükre modern könyezetben versenyképes béreket ajánlanak. (Egyébként januárban a CECZ cégcsoport vezetősége is egyeztetett az önkormányzattal.)
A térségben fut még egy jelentős projekt, ami a következő években meghatározó lehet; mintegy 2 milliárd forintot különítettek el egy Dunakeszin létesülő vasúti rakodóterminál terveire, ami összefügg a gödi ipari-innovációs fejlesztési területtel, azaz a szükséges nyersanyag és termékek ezen a vonalon érkezhetnek a gyárba.
A beruházással kapcsolatban tavaly június óta több információt nem közölt a kormány; a projekt gazdája, a Nemzeti Ifrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) megkeresésünkre azt írta, a „vasúti rakodó terminál létrehozásának előkészítési feladatai a forrásbiztosítást követően a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével kezdődhetnek meg. E tanulmány vizsgálja majd a projekt lehetséges műszaki megoldásait, kitérve többek között a fenntartási és az üzemeltetési modell kidolgozására, költség- és időkalkuláció elkészítésére.
A beruházás forrásigényéről a továbbtervezendő változat kiválasztása után, az engedélyezési és tendertervek ismeretében adható becslés.”
Ez már a második alkalom, hogy érdeklődtünk a NIF-nél a beruházást illetően, és de konkrétumokat nélkülöző választ kaptunk. Elképzelhető, hogy a gazdasági helyzet tükrében jelenleg nem prioritás a terminál megvalósítása, és emiatt halad lassan a projekt.
Korábban a kormány akkumulátorpiari nagyhatalmi törekvéseivel is részletesen foglalkozott lapunk.
