A Samsung felfalja a Dunakanyart

„Tíz éven belül katasztrófa várható”

Belpol

Egyre elviselhetetlenebb a Samsung-gyár jelenléte Gödön, vannak, akik emiatt már el is költöztek a városból. A vállalat terjeszkedése a környező települések éle­tét is befolyásolja. A Samsungnak Göd helyett Pest Megye Önkormányzatához eltérített adóbefizetéseit mindeközben Fideszhez köthető szervezetek csapolják le.

„Három kilométerre lakom a Samsung SDI-gyárától, a város túloldalán. Ide is hallatszik. Nem fülsértő, hanem ez egy rezgés, amit belül érez az ember. Irritálóbb, mintha buli lenne a szomszédban. Ezért vannak ilyen feszült állapotban a helyiek. A zaj idegi károsodást okoz, kikészíti a lakosságot” – mondja Balogh Csaba, Göd momentumos polgármestere.

A dél-koreai mamutcég 2016-ban indította el az M2-es autópálya nyugati oldalán található korábbi tévéképernyőgyára bővítését. Egy évvel később elektromos autók meghajtására szolgáló lítiumos akkumulátorok gyártásába fogtak, majd 2019-ben az akkor még fideszes városvezetés 80 hektár szántót és erdőt vásárolt fel magánszemélyektől, hogy a területet utóbb eladja a Samsungnak. A társaság 2020-ban újabb bővítésbe kezdett, a kormány pedig egy friss törvénnyel a beruházás helyszínét különleges gazdasági övezetnek nyilvánította – ennek értelmében az iparűzési adóbevételek nem az immár ellenzéki vezetésű városhoz, hanem a fideszes többségű Pest Megye Önkormányzatához folynak be.

Kifejezetten az állandó zaj miatt többen is elköltöztek a városból, volt olyan, aki a lovait is vitte magával, mondván, nem akarja, hogy az állatok megőrüljenek. „Nem is egy család szeretne elmenni innen, de nincs olyan magyar vevő, aki a családját ideköltöztetné” – mondja Szilágyi László, a Samsung SDI-gyárat is magában foglaló körzet önkormányzati képviselője.

 
Fotó: Németh Dániel 

De nem csak a zaj rontja a település lakosai­nak életminőségét. Egy ilyen volumenű gyár működtetése és a beruházás légszennyezéssel is jár, de a polgármester szerint a fényszennyezettség is megugrott: az üzemet a késői órákban a Duna túlpartján lévő Szentendréről is lehet látni.

A különleges gazdasági övezet létrehozásával csak 2021-ben körülbelül 2,5 milliárd forinttól esett el Göd, ami hozzávetőleg megegyezik a város egyéb éves bevételével. Szilágyi László szerint „amennyiben ez a sok milliárd forint itt helyben maradt volna, akkor évi két-három ingatlan megvásárlásával a gyár közelében élők kimenekíthetők lettek volna a jelen önkormányzati ciklus öt éve alatt”.

A város lakossága 22 ezer fő, közülük több mint 10 százalék idegen ajkú, ukrán, koreai nyelvet beszél; Balogh Csaba állítja, alig több mint száz magyar gödi dolgozik a Samsungnál. Szilágyi László pedig úgy véli, az új üzemrész megnyitása után további több ezer külföldi vendégmunkás kerülhet Gödre. „Látható egy olyan folyamat, hogy egyesek olcsón felvásárolják a házakat, és minimális ráfordítás után 10–20 fős munkásszállásokat alakítanak ki havi akár egymilliós bevételért.” A képviselő szerint „a helyi üzletekben lassan ukrán, kínai, koreai nyelven is ki lesz írva a termékek neve, ára”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”