„Tíz éven belül katasztrófa várható”

Egyre elviselhetetlenebb a Samsung-gyár jelenléte Gödön, vannak, akik emiatt már el is költöztek a városból. A vállalat terjeszkedése a környező települések éle­tét is befolyásolja. A Samsungnak Göd helyett Pest Megye Önkormányzatához eltérített adóbefizetéseit mindeközben Fideszhez köthető szervezetek csapolják le.

„Három kilométerre lakom a Samsung SDI-gyárától, a város túloldalán. Ide is hallatszik. Nem fülsértő, hanem ez egy rezgés, amit belül érez az ember. Irritálóbb, mintha buli lenne a szomszédban. Ezért vannak ilyen feszült állapotban a helyiek. A zaj idegi károsodást okoz, kikészíti a lakosságot” – mondja Balogh Csaba, Göd momentumos polgármestere.

A dél-koreai mamutcég 2016-ban indította el az M2-es autópálya nyugati oldalán található korábbi tévéképernyőgyára bővítését. Egy évvel később elektromos autók meghajtására szolgáló lítiumos akkumulátorok gyártásába fogtak, majd 2019-ben az akkor még fideszes városvezetés 80 hektár szántót és erdőt vásárolt fel magánszemélyektől, hogy a területet utóbb eladja a Samsungnak. A társaság 2020-ban újabb bővítésbe kezdett, a kormány pedig egy friss törvénnyel a beruházás helyszínét különleges gazdasági övezetnek nyilvánította – ennek értelmében az iparűzési adóbevételek nem az immár ellenzéki vezetésű városhoz, hanem a fideszes többségű Pest Megye Önkormányzatához folynak be.

Kifejezetten az állandó zaj miatt többen is elköltöztek a városból, volt olyan, aki a lovait is vitte magával, mondván, nem akarja, hogy az állatok megőrüljenek. „Nem is egy család szeretne elmenni innen, de nincs olyan magyar vevő, aki a családját ideköltöztetné” – mondja Szilágyi László, a Samsung SDI-gyárat is magában foglaló körzet önkormányzati képviselője.

 

Fotó: Németh Dániel 

De nem csak a zaj rontja a település lakosai­nak életminőségét. Egy ilyen volumenű gyár működtetése és a beruházás légszennyezéssel is jár, de a polgármester szerint a fényszennyezettség is megugrott: az üzemet a késői órákban a Duna túlpartján lévő Szentendréről is lehet látni.

A különleges gazdasági övezet létrehozásával csak 2021-ben körülbelül 2,5 milliárd forinttól esett el Göd, ami hozzávetőleg megegyezik a város egyéb éves bevételével. Szilágyi László szerint „amennyiben ez a sok milliárd forint itt helyben maradt volna, akkor évi két-három ingatlan megvásárlásával a gyár közelében élők kimenekíthetők lettek volna a jelen önkormányzati ciklus öt éve alatt”.

A város lakossága 22 ezer fő, közülük több mint 10 százalék idegen ajkú, ukrán, koreai nyelvet beszél; Balogh Csaba állítja, alig több mint száz magyar gödi dolgozik a Samsungnál. Szilágyi László pedig úgy véli, az új üzemrész megnyitása után további több ezer külföldi vendégmunkás kerülhet Gödre. „Látható egy olyan folyamat, hogy egyesek olcsón felvásárolják a házakat, és minimális ráfordítás után 10–20 fős munkásszállásokat alakítanak ki havi akár egymilliós bevételért.” A képviselő szerint „a helyi üzletekben lassan ukrán, kínai, koreai nyelven is ki lesz írva a termékek neve, ára”.